HuDeEn
Ön a 2002271 látogatónk

Adóügyek

Adóügyek

Adócsoport

Tel./Fax: 66/523-844, 66/523-846
E-mail cím: adocsoport@bekescsaba.hu
Levelezési cím: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. I. emelet
Wap alapú ügyintézés száma: 06/20-40-30-000
Csoportvezető: Druganné Csepregi Magdolna 66/523-845


Ügyfélfogadási idő

Hétfő: 8:30-12:00 és 12:30-17:00
Kedd: Nincs ügyfélfogadás
Szerda: 8:30-12:00 és 12:30-16:00
Csütörtök: 8:30-12:00
Péntek: 8:30-12:00

 

Tájékoztató a Békéscsaba Megyei Jogú Város által bevezetett adónemekről

Földbérbeadásból származó jövedelem

A magánszemély termőföld-bérbeadásból (ideértve a földjáradékot is) származó bevétele jövedelem, amelyet adókötelezettség terhel.

A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerinti illetékes önkormányzati adóhatóság feladata.

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem adójának megállapítása önbevallással történik.

A bevallást a bérbeadó magánszemélynek kell benyújtania, és az adót megfizetnie abban az esetben, ha a földterületet részben vagy egészben nem kifizetőnek adta bérbe.

Amennyiben a földterületet kifizető vette bérbe, a bevallás beadására a kifizető kötelezett.

A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha:

- a jövedelem kizárólag a kifizetőtől származik,
- a kifizető az adót levonta,
- a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.

Az adó bevallása az adócsoport által biztosított nyomtatványon történik kifizető esetén a jövedelem kifizetését követő év február 25.-ig, magánszemély esetén a jövedelem megszerzését követő év március 20.-ig. Ez egyben az adó megfizetésének a határideje is.

Az adó megfizethető csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-08660000 számú földbérbeadásból származó jövedelem adószámlára.

Az adó mértéke 2010. 12. 31-ig a bérbeadásból származó jövedelem 25%-a, 2011. január 1-től 16 %-a.

2003 évtől adómentes a földbérbeadásból származó jövedelem, ha a haszonbérleti szerződés legalább 5 éves időtartamra szól.

Amennyiben a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt), a bérbeadásból származó jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. §

Személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 74. §

***

Gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények adója

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi olyan építmény, amelyet gazdasági tevékenység céljára használnak.

Az adókötelezettség kiterjed az építmény valamennyi helyiségére, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. Így adókötelesek az építmény szociális helyiségei (öltöző, fürdő), illetve a raktár és irodahelyiségek is.

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Az éves adó mértéke 2007. január 1-től 2011.december 31-ig:

-          a belvárosban elhelyezkedő építmény esetében 600,- Ft/m2/év

-          egyéb belterületen elhelyezkedő építmény esetében 250,- Ft/m2/év,

-          külterületen elhelyezkedő építmény esetében pedig 50,- Ft/m2/év.

Az éves adó mértéke 2012. január 1-től:

-          a belvárosban elhelyezkedő építmény esetében 1.200,- Ft/m2/év,

-          egyéb belterületen elhelyezkedő építmény esetében 500,- Ft/m2/év,

-          külterületen elhelyezkedő építmények esetében pedig 200,- Ft/m2/év.

Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Több tulajdonos esetén  lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok  ne tulajdoni hányaduk arányában adózzanak, hanem egy személy a tulajdonosok közül az adófizetési kötelezettséget magára vállalja. Ebben az esetben a  bevallás mellékleteként egy az összes tulajdonos által aláírt adófizetési-megállapodást kell benyújtani.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.

A gazdasági tevékenységre szolgáló építményeknél alapesetben akkor is a tulajdonos az adó alanya, ha az építményt nem ő használja, hanem bérbe adja, vagy szívességi használatra adja át.

2011. december 31-ig mentes az adó alól:

-          a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló építmény,

-          költségvetési szerv, egyház tulajdonában álló építmény,

-          lakás és üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,

-          az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, ill. az ezekhez kapcsolódó tároló épületek (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló stb.), feltéve, hogy az épületet az adóalany a rendeltetésszerű tevékenységhez használja.

2012. január 1-től a mentesek köre megváltozott.

2012. január 1-től mentes az adó alól:

-          az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, ill. az ezekhez kapcsolódó tároló épületek (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló stb.) feltéve, hogy az épületet az adózó rendeltetésszerű tevékenységhez használja.

Fentiek alapján 2012. január 1-től megszűnt a mentesség a szociális, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási, egészségügyi intézmény céljára szolgáló helyiségek után.

Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik.

A bevallást bevallási nyomtatványon, önbevallással kell megtenni legkésőbb a változást (vásárlás, eladás, használatba vétel stb.) követő év január 15-ig.

Az adót csekken, vagy átutalással évi két egyenlő részletben kell megfizetni a 11733003-15345008-02440000 számú építményadó számlára Az I. félévi adó megfizetésének határideje március 15., a II. félévi adó  megfizetésének határideje szeptember 15.

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény II. fejezet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az 32/2011. (XII. 19.), 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének II. fejezete

***

Gépjárműadó

A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjárművek, pótkocsik után gépjárműadót kell fizetni.

Nem kell gépjárműadót fizetni a mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, a lassú járművek pótkocsija, munkagépek, „mézesházas” gépjárművek, CD, CK, DT, OT és a Z betűjellel ellátott gépjárművek, az EU tagállamaiban nyilvántartott tehergépjárművek után.

2010. január 1-től a törvény hatálya nem terjed ki a négykerekű segédmotoros kerékpárokra sem, így adófizetési kötelezettség sem keletkezik ezen gépjárművek után.

A gépjármű adóztatása a közúti közlekedés szabályairól szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartás (továbbiakban: hatósági nyilvántartás) alapján történik, a gépjárművet adóztatásra külön bejelenteni nem kell.

Az adó alanya az a személy, aki a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Gépjármű értékesítéséről a fenti jogszabály alapján a területileg illetékes okmányirodán adás-vételi szerződés bemutatásával kell bejelentést tenni legkésőbb az eladás évének utolsó napjáig.

Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Ezen gépjárművek adókötelezettsége a forgalomba helyezést követő hó első napjától áll fenn.

Az adó alapja személygépjárművek esetén a kilowattban kifejezett teljesítmény. Tehergépjárművek és utánfutók esetében az adólap az önsúly raksúly felével növelt összege.

Az adó mértéke

1. Személygépjárművek, motorkerékpárok esetén:

Az adó mértékét a személyautók és motorkerékpárok esetében a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő határozza meg, a következők szerint:

Adótétel 2007 január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban:

-          a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 300,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120,- Ft/kilowatt.

Adótétel 2010. január 1-től:

-          a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 345,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,- Ft/kilowatt,

A gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,- Ft/kilowatt.

2. Tehergépjárművek, pótkocsik stb. esetén:

Az adó mértéke az autóbusz, nyerges vontató, lakó pótkocsi, pótkocsi (utánfutó) és tehergépjármű esetében a fent említett adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 2009. december 31-ig 1.200,-Ft, 2010. január 1-től 1.380,-Ft.

A légrugós, vagy azzal egyenértékű útkímélő tengellyel ellátott tehergépjárművek, pótkocsik, lakópótkocsik és buszok gépjárműadójából az adótétel növekedés mértéknek megfelelő kedvezmény adható. Így ezen gépjárművek adója továbbra is 1.200,- Ft minden megkezdett 100 kg után. A kedvezményt 2010. december 31-ig az adó alanyának kérelmeznie kellett. 2011. január 1-től kezdődően a kedvezményre jogosító adatok szerepelnek a hatóági járműnyilvántartásban, így a kedvezmény automatikusan megállapításra kerül.

Adómentesség: Kérelemre mentesül az adó alól egy darab 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi után (kivéve személy taxi) az a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély, akinél a mozgáskorlátozottság foka a 7 pontot eléri vagy meghaladja, abban az esetben, ha a mozgáskorlátozott személy a gépjármű tulajdonosa és üzembentartója, vagy üzembentartója.

Mentes továbbá a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú-, illetve a cselekvőképességet korlátozó/kizáró gondnokság alá helyezett súlyosan mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő.

2011. január 1-től adómentesség csak 13.000,- Ft erejéig adható, így az adóösszeg 13.000,- Ft fölötti részét a mentességet élvező adóalanynak meg kell fizetnie.

A mozgáskorlátozottság tényét 2012. június 30-ig I. fokú orvosi szakvéleménnyel, 2012. július 1-vel kezdődően pedig a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) kormányrendeletben, valamint az azt módosító 189/2011. (IX. 19.) és 331/2011. (XII. 29.) kormányrendeletben meghatározott módon kell igazolni.

2012. június 30-tól I. fokú orvosi szakvélemény alapján a gépjárműadó alól mozgáskorlátozotti mentesség nem adható.

A mentesség tehát nem jár automatikusan, azt személyesen kell kérelmezniük mindazoknak, akik először veszik igénybe a kedvezményt, valamint azoknak is, akik gépjárművet cseréltek, és a jövőben az új gépjárműre szeretnék igénybe venni a mentességet.

Ha a gépjárművet eltulajdonították, az eltulajdonítást követő hó első napjától szünetel az adókötelezettség, amennyiben ezt az eseményt a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója a rendőrhatóság igazolásával alátámasztva az Adócsoportnál bejelenti. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, az eltulajdonítást követő év utolsó napján a gépjárműre az adókötelezettség megszűnik.

Az adót az adóhatóság határozata alapján évi két egyenlő részletben (március 15-ig, illetve szeptember 15-ig) kell megfizetni csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-08970000 számú gépjárműadó számlára.

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

A adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) kormányrendelet.

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezmményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) módosításáról szóló 189/2011. (IX. 19.)

Egyes kormányrendeleknek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő módosításáról szóló 331/2011. (XII. 29.) kormányrendelet.

***

Helyi iparűzési adó

2011. 01. 01-től kezdődően - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén - a helyi iparűzési adó hatálya, az állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység mellett, kiterjed a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény 37 § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott (építőipari, valamint természeti erőforrás feltárására, kutatására irányuló) ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységre is, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Adó alanya a vállalkozó, és aki külön jogszabály alapján vállalkozónak minősül.

(2008. január 1-től vállalkozónak minősül a 600 e Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő is.)

Az adó bevallása az adócsoport által biztosított nyomtatványon önbevallás és önadózás keretében történik.

Állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység esetén:

Év közben kezdő adózónak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre rendszeresített formanyomtatványon kell bejelentkeznie a helyi iparűzési adó alá.

Az éves bevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani. Eddig a határidőig kell megfizetni az esetleges elszámolási különbözetet is.

A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak, a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie, valamint ezzel egy időben a várható éves fizetendő adó összegére kiegészítenie a már megfizetett adóelőleg összegét.

Az adókötelezettség a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg, amelyről az arra szolgáló nyomtatványon a megszűnést követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani.

Az adó mértéke 2000. év január 1-től az adóalap 2%-a.

A vállalkozónak az adóelőleget két,  az általa adóévet megelőző évről benyújtott bevallásban meghatározott részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kell megfizetnie.

2009. január 1-től – 2011. december 31. közötti időszakban Békéscsaba Megyei Jogú Város illetékességi területén - mentesek az adó alól az egy millió forint vállalkozási szintű adóalapot el nem érő, állandó jellegű iparűzési tevékenységet végző vállalkozások. A mentességre jogosultaknak a bevallás benyújtási kötelezettségük továbbra is fennáll. A mentességet a bevallási nyomtatvány főlapjának 12. sorának kitöltésével lehet igénybe venni. A 2012. adóévvel kezdődően ez a mentesség megszűnt.

Ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett vállalkozási tevékenység esetén:

Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles az adókötelezettség keletkezését bejelenteni az adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Bejelentkezés és változásbejelentő lap a helyi adókhoz).

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a vállalkozónak legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást benyújtani és az adót is ezen időpontig kell megfizetnie.

Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adót, a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke naptári naponként 5.000,- Ft.

Magánszemélyek fizetési kötelezettségüket teljesíthetik csekken, vagy a 11733003-15345008-03540000 számú helyi iparűzési adó számlára történő utalással.

Bankszámlanyitásra kötelezettek a fizetési kötelezettségüknek csak átutalással tehetnek eleget.

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 32/2011. (XII. 19.), az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a 45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének IV. fejezete

***

Idegenforgalmi adó

Adó mértéke Békéscsabán 2008. december 31-ig a településen töltött második vendégéjszakától 100,- Ft/fő/éj, 2009. január 1-től az első vendégéjszakától 200,- Ft/fő/éj. Adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken több mint egy vendégéjszakát eltölt.

Mentes az adó alól:

-          a 18. életévét be nem töltött magánszemély, (2009. december 31-ig a 70 évét betöltött magánszemély is mentes, 2010. január 1-től a mentesség a 70 éven felüliekre nem vonatkozik)

-          gyógyintézetben fekvő vagy szociális intézményben ellátott személy,

-          tanulói, hallgatói jogviszony keretében, szakképzés megszerzése miatt Békéscsabán tartózkodó személy,

-          bírói intézkedés folytán, szolgálati kötelezettség teljesítése miatt Békéscsabán tartózkodó személy,

-          Békéscsabán székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó Békéscsabán munkavégzést folytató alkalmazottja.

Az adó beszedésére és a bevallás beadására a szállásadó kötelezett. A szállásadónak a befizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha az adót a nála megszálló magánszemély elmulasztotta.

Bevallása idegenforgalmi adóbevallási nyomtatványon történik önbevallás keretében, minden hónap 15-ig. Az adót a bevallás beadásával egyidejűleg kell megfizetni csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-03090000 számú idegenforgalmi adó számlára.

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 32/2011. (XII. 19.), az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének 6-7 §-sa.

***

Talajterhelési díj

2004. év július 1-től – évente - talajterhelési díjat kell fizetnie annak a kibocsátónak, aki szennyvízcsatornával ellátott területen (utcában) lakik, és a háza előtt műszakilag rendelkezésre álló, kiépített szennyvízhálózatra nem csatlakozott rá (egyéb házi szennyvíztározót alkalmaz).

Év közben történő rákötés esetén talajterhelési díjat a rákötés időpontjáig kell megfizetni, eddig az időpontig záró bevallást kell beadni. A rákötés tényét a vízművek által kiadott dokumentummal kell igazolni.

Nem kell talajterhelési díjat bevallania és fizetnie annak a fogyasztónak, aki utcájában csatornahálózat nem áll rendelkezésre, valamint annak a fogyasztónak, aki háza előtt ugyan a csatornahálózat kiépült, de a rákötés műszaki okok miatt nem lehetséges. Erről a települési vízművektől kell igazolást hoznia a fogyasztónak.

A talajterhelési díjról a bevallást az előző év fogyasztási adatai alapján önadózással kell teljesíteni. Bevallási határidő, a tárgyévet követő év március 31. A bevallásban kiszámolt talajterhelési díjat a bevallás benyújtásával egyidejűleg a bevallás benyújtási határidejéig kell megfizetni csekken vagy átutalással a 11733003-15345008-03920000 számú talajterhelési díj számlára.

Több fogyasztási hely esetén a bevallást külön-külön kell kitölteni és benyújtani.

Adóbevallási kötelezettség teljesítése mellett mentesül az adó megfizetése alól a fogyasztó akkor, ha

-          közös háztartásban élőknél az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át,

-          egyedülállóként a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 170 %-át,

-          egyedülálló 70 év feletti fogyasztó, jövedelemtől függetlenül.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2009. évhez képest nem változott, 2010. január 1-től 28.500,- Ft.

A mentesség csak akkor vehető igénybe, ha az adózó a talajterhelési díjra vonatkozó bevallását a bevallási határidőig benyújtja, ebben a mentességet a megfelelő pontban kérelmezi, és a mentesség jogosságát alátámasztó igazolásokat a bevalláshoz csatolja.

A talajterhelési díj alapja az adott év január 1-től december 31-ig (vagy csatornára való csatlakozás) napjáig a vízfogyasztás m-ben számított mennyisége korrigálva az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Ezen fogyasztás csökkenthető a locsolási célú felhasználással (adott év április 1. és szeptember 30. közötti időszakban fogyasztott víz 10%-a), továbbá a szennyvízaknából elszállított és számlával igazolt mennyiséggel (m-rel).

A talajterhelési díj mértéke

  • 2005. évben   36,- Ft/m,
  • 2006. évben   90,- Ft/m,
  • 2007. évben 135,- Ft/m,
  • 2008. évben 162,- Ft/m,
  • 2009. évtől   180,- Ft/m.

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Környezetterhelésről szóló 2003. évi LXXXIX. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város 23/2004. (VI.24.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

***

Vállalkozók kommunális adója

2011. január 1-től megszűnt a vállalkozók kommunális adója.

2010. december 31-ig érvényben lévő szabályozás alapján, a vállalkozók kommunális adóját a Békéscsabán foglalkoztatottak éves átlagos korrigált statisztikai állományi létszáma után, utóljára a 2010. adóév után kell megfizetni. A korrigált statisztikai állományi létszámba beletartoznak a vállalkozásban munkát végző egyéni vállalkozók, a gazdasági társaságok tulajdonosai, tagjai és azok alkalmazottai, illetve segítő családtagjai is, függetlenül attól, hogy tevékenységüket fő- vagy mellékállásban, esetleg tanulói jogviszony keretében vagy nyugdíjasként végzik.

Munkavégzésnek számít az ügyvezetői tevékenység is.

2008. január 1-től vállalkozónak minősül a 600 e Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő is.

Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a vállalkozónak székhelye vagy telephelye van Békéscsabán.

Az adó mértéke: 2008. december 31-ig 2000,- Ft/fő/év, 2009. január 1-től 2010. december 31-ig 2500,- Ft/fő/év.

Az adó bevallása önbevallással történik tárgyévet követő év május 31-ig. Eddig kell megfizetni az előző évre vonatkozóan keletkező esetleges elszámolási különbözetet is.

Mivel az adónem 2010. december 31-én megszűnt, ezért a 2010. évi bevallást – 2011. május 31-ig - záró bevallásként kell benyújtania az adózóknak.

Számlaszám:11733003-15345008-02990000.

Kapcsolódó jogszabályok:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének III. fejezete

***

Az Adócsoport hatáskörébe tartozó ügyek általános leírása

 

Adóigazolás kiállítása (Pályázatokhoz, hitelfelvételhez, cégbírósági eljáráshoz, 1% kifizetéséhez, stb.)

 

Az adóhatóság adóigazolást az adózó kérelmére állít ki. Az igazolást a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

Nullás adóigazolás csak akkor adható ki, ha az adóigazolás jogosultjának adó-, bírság-, késedelmi pótlék- és egyéb a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályának Adócsoportjánál nyilvántartott tartozása nincs, behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült adótartozása nem volt, illetve az adóigazolás kiállításának napján valamennyi adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tett.

Adóigazolás kiállításához szükséges:

- kérelem benyújtása,

- államigazgatási illeték megfizetése,
- képviselet esetén aláírási címpéldány és/vagy meghatalmazás, illetve a képviselő/meghatalmazott
személyes okmányai.

Az adóigazolás illetéke 3.000,- Ft/db.

Az illeték az igazolás kiadása előtt fizetendő csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-03470000 számú államigazgatási illeték számlára. A befizetést igazoló csekkszelvényt, vagy átutalás teljesítését igazoló okmányt kérjük a kérelem mellé csatolni.

Csekk személyesen az adócsoportnál igényelhető.

Az adóigazolás kiállításának ügyintézési ideje 8 nap.

Kapcsolódó jogszabályok:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény

***

Adó- és értékbizonyítvány kiállítása

Adó- és értékbizonyítványt az adóhatóság, az ügyfél kérelmére állít ki a kérelemben megjelölt ingatlan(ok) kérelem időpontjában fennálló forgalmi értékéről.

A bizonyítványt az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság állítja ki.

Adó- és értékbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha felhasználását jogszabály kötelezővé teszi, vagy szükségességét az ügyfél valószínűsíti. Tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

Nem adható ki bizonyítvány ha:

-          kiadása jogszabályba ütközik,

-          az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható,

-          az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri.

Az adó- és értékbizonyítvány illetékköteles, az illeték összege 4.000,- Ft. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó bizonyítványt kérnek, az illetéket az összes kért bizonyítvány után, külön-külön kell megfizetni.

Az eljárás egyéb része illetékmentes.

Az illeték csekken, illetve átutalással is megfizethető a 11733003-15345008-03470000 számú államigazgatási illeték számlára.

A kérelemhez szükség van:

-          kérelem nyomtatványra adó- és értékbizonyítványhoz,

-          30 napnál nem régebbi tulajdoni lapra,

-          illetékbefizetést igazoló bizonylatra,

-          adásvétel esetén adásvételi szerződésre,

-          az átvevő személy személyazonosító okmányaira, képviselő, meghatalmazott esetén meghatalmazásra; aláírási címpéldányra vagy cégkivonatra.

Csekk az Adócsoport ügyfélfogadó helyiségében igényelhető személyesen.

Kapcsolódó jogszabályok:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (101. §,XIX. melléklet)

***

Folyószámla ügyintézés

Adózó kérelmére folyószámláján elszámolt előírások, befizetések közlése, egyenleg egyeztetése, túlfizetések, téves befizetések egy számláról más számlára való átvezetése, vagy túlfizetés visszautalásának kérelmezése.

Felhívom a Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az adóhatóság a túlfizetést csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs adó- és egyéb köztartozása.

A köztartozás fogalma

Törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetéséről eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja.

Az ügyintézéshez szükség van:

-          a kérelmező személyi okmányaira (személyi igazolvány, lakcímkártya),

-          adóazonosító és/vagy adószámára,

-          képviselet esetén meghatalmazásra; cégkivonatra, vagy aláírási címpéldányra, illetve a képviselő/meghatalmazott személy személyazonosító okmányaira.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény adótitokra vonatkozó rendelkezéseinek (53. §) tiszteletben tartása miatt adózói, adózási és számlaegyenleg információkat telefonon, illetve személyes megjelenés esetén jogosultságot igazoló okmány (személyazonosító okmányok, ha szükséges meghatalmazás, cégkivonat stb.) hiányában nincs módunk kiadni.

Kapcsolódó jogszabályok:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

***

Méltányossági kérelem adóügyekben (fizetéskönnyítés, adómérséklés)

Fizetéshalasztás, részletfizetés az adózó és a mögöttes felelős kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

-          a kérelmezőnek nem róható fel, annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

-          magánszemély adózó igazolja, hogy az adó egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,

-          a tartozás átmeneti jellegű, tehát a későbbi megfizetés valószínűsíthető.

Beszedett helyi adóra nem engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés.

Adómérséklés: az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság magánszemély kivételével, más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást – magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet esetében - kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Méltányossági kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok:

Magánszemély esetében:

  • kérelem,
  • anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,
  • jövedelemigazolás,
  • a kérelem beadását megelőző 3 hónapra vonatkozó közüzemi számlák, a kiadások igazolásához.

Egyéni vállalkozók esetében:

  • kérelem,
  • anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,
  • jövedelemigazolás,
  • adatlap melléklete, az egyéni vállalkozás pénzügyi helyzetének igazolásához.

Jogi személyek esetében:

  • kérelem,
  • pénzügyi helyzetre vonatkozó adatlap,
  • a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó mérleg és eredmény-kimutatás, valamint az aktuális időszak (a kérelem benyújtásának évét bemutató, három hónapnál nem régebbi) mérleg és eredmény-kimutatás (az időszak megjelölésével).

A kérelem illetéke 2012. január 1-től 3.000,- Ft.

Amennyiben egy beadványban több kérelem kerül beadásra, akkor az illetéket kérelmenként kell megfizetni.

Az illeték csekken, vagy a 11733003-15345008-03470000 számlaszámra történő átutalással is megfizethető.

Csekk az adócsoportnál személyesen igényelhető.

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény


Békéscsaba

munkacsy_170_banner.jpg

antikfoto_banner.jpg 

Jókai Színház

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás