HuDeEn
Ön a 3423199 látogatónk

Képzési rendszer

Óvodai ellátás

 Békéscsaba Megyei Jogú Város óvodai ellátását kilenc óvoda és két többcélú intézmény biztosítja 19 telephelyen. A 2004. évi intézményszerkezet átalakítást követően az óvodai intézményhálózatban az elmúlt években stabilitás volt tapasztalható. Az évenkénti születések száma a városban 500 főt közelítően stabilizálódott, ennek megfelelően a korábban kialakított óvodai szerkezet megfelelő kapacitást biztosított a gyermekek óvodáztatására. Az épületek állagmegóvása, felújítása több intézmény tekintetében aktuálissá vált, de ebben az ágazatban nem jártak eredménnyel az önkormányzat pályázatai. A területi ellátás szem előtt tartásával ezért
2011-ben épületkivonásra kerül sor az ágazatban, amely azonban nem jelent automatikusan csoportszám-csökkenést, mivel a meglévő környékbeli óvodákban kerülnek elhelyezésre az érintett csoportok. A szakmai munka színvonalának megőrzése fontos célja a fenntartónak, ezért minden olyan pályázati lehetőséget megragad, amelyekkel az óvodák felszereltségét, eszközparkját, az
óvópedagógusok felkészültségét emelheti.

Általános iskoláztatás

Az általános iskolákban is éreztette hatását a demográfiai hullám. Békéscsabán tizenegy általános iskola működik, közülük kettő ezen kívül óvodai, egy pedig középiskolai feladatokat is ellát. Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-ben jóváhagyott „Közoktatást érintő feladat-ellátási,intézményhálózat – működtetési és fejlesztési terve” már kilátásba helyezte a racionalizáló lépések megtételét, amennyiben pozitív változás nem áll be a gyermeklétszámban. Azon igyekezet, hogy a kistérségen belül a város ellássa a kistérséghez tartozó általános iskolások egy részét is, nem tudta a városi tanulói létszámcsökkenést kompenzálni, így 2011-ben két – két általános iskola
integrációja válik szükségessé a csökkenő tanulólétszám miatt. Ezekkel a lépésekkel előreláthatóan már hosszútávon is stabil általános iskolai rendszer hozható létre. Az intézményi átszervezéssel elérhető az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása is. Annak érdekében, hogy a meglévő intézmények a megfelelő körülményeket biztosíthassák a tanulóknak, a különböző műszaki állapotú épületek folyamatos felújítása szükséges. Ennek hiányában az elhanyagolt infrastruktúra megnöveli a működés költségeit. Az intézményi infrastruktúra fejlesztése pályázati forrásból és önerőből folyamatosan történik, jelenleg a Délalföldi Regionális Operatív Program és a Környezet és Energia Operatív Program pályázataiban vannak érintett intézmények. Ennek eredményeként korszerűbb épületekben és jobb technikai
feltételek mellett folyhat az oktatás, amely jelentősen növeli az önkormányzati feladatok ellátásának színvonalát.

Középfokú oktatás

 

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában jelenleg tíz olyan intézmény működik, amelyben középfokú oktatás folyik. Ezek mellett több, nem az önkormányzat fenntartásában működő középfokú intézmény színesíti a város oktatási, képzési palettáját.
Nem lehet elég nagy hangsúlyt fektetni a középfokú oktatásra, amely a gazdaság „humánalapozását” végzi el. A középfokú intézményeket a demográfiai hullámvölgy az elkövetkező években éri el teljes mértékben, így jelentős változásokra kell a közeljövőben számítani.
A középfokú oktatásban magas a vidéki tanulók aránya - mintegy 60 % - amely többek között a város középfokú oktatási intézményeiben folyó magas szintű pedagógiai munka eredménye. Jellemző az intézményekre, hogy a gyengébb képességű tanulókat is igyekeznek különböző formában segíteni (pl. felzárkóztatás, fejlesztés), hogy stabil tudásra tegyenek szert és piacképes szakmát sajátíthassanak el.
A szakközépiskolákban és szakiskolákban igen széles kínálatból választhatnak a tanulók. 18 szakmacsoportban 73 szakképesítés megszerzésére nyílik lehetőség valamely intézményben.

Gimnáziumi képzés


A gimnáziumi feladatellátásban és a gimnáziumi osztályok számában jelentős változások nem történtek. A jelenlegi férőhely-kapacitás teljes mértékben lefedi a felmerülő igényeket. A gimnáziumok igyekeznek speciális képzésekkel egy-egy szakterületet erősíteni. Ilyen speciális képzéssel induló osztály pl. a rendvédelmi osztály, eurofakt osztály, humán, reál specializációjú osztályok. A minőségi szakképzés lehetőségének megteremtése érdekében célszerű felvállalni a tanulók szakközépiskola, illetve szakiskola felé történő orientálásának a lehetőségét.

Szakközépiskolai oktatás


A szakközépiskolai intézményhálózat az elmúlt időszakban stabilizálódott. (A TISZK-ek (térségi integrált szakképző központ) kialakítása az intézményhálózatot oly módon nem érintette, hogy intézmények megszüntetése vált volna szükségessé.) Összességében a középiskolai hálózatban korábban végrehajtott nem túl jelentős osztályszám csökkentés, valamint intézmény-összevonás eredményeképpen a rendszerben tanuló diákok,valamint az osztályok száma még nem csökkent a prognosztizált mértékben, köszönhetően a vidéki
beiskolázási lehetőségeknek.

 Szakiskolai képzés

A rendszerváltozás után átalakultak azok a cégek, nagyvállalatok, amelyek gyakorlati képzőhelyet, (majd később munkahelyet) biztosítottak a tanulók gyakorlati képzésének megszervezéséhez. Ettől kezdve egyes szakmákban az iskoláknak kellett átvállalni, szükség szerint kialakítani a gyakorlati képzés feltételeit, a legnagyobb költségekkel járó tanműhelyi hátteret. Ezek kialakítása és fenntartása nagy feladatot rótt és ró a mai napig is a fenntartókra. A modern kor kihívásainak is megfelelő eszközök beszerzéséhez segítséget nyújt a gazdálkodó szervezetek, vállalkozók által biztosított szakképzési hozzájárulás, valamint a munkaerő-piaci alap terhére benyújtható decentralizált szakképzési pályázatok. Ezeknek köszönhetően jelenleg a Békéscsabán oktatott szakmákban jól felszerelt tanműhelyek és jól képzett szakemberek állnak rendelkezésre.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. augusztus 1-jétől kezdődően két Térségi Integrált Szakképző Központot (a továbbiakban: TISZK) hozott létre, amelyekben a Békéscsabán található, szakképzést folytató közoktatási intézmények végzik a gyakorlati oktatást, gyakorlati képzést. Az önkormányzatnak ezen intézkedésével hosszú távú célja volt egy olyan városi szinten egységes szakképzési rendszer kiépítése, amelyben az egyes intézmények meg tudják őrizni önálló tevékenységüket, saját hagyományaikat, múltjukat, de egyben a jövő kihívásaival szemben együttesen, erősségeiket összehangolva tudnak, tudjanak fellépni.

Módosításra került a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, amelynek értelmében már kizárólag csak a Térségi Integrált Szakképző Központba tömörült szakképzést folytató intézmények fogadhatnak a gazdálkodó szervezetektől, a gazdasági élet szereplőitől fejlesztési támogatást.

 

Felnőttoktatás, felnőttképzés

 

Az önkormányzati intézmények közül felnőttoktatás két középfokú intézményben folyik. A szakképzés külön szegmensét képezi a felnőttképzés, amely a munkaerőpiac igényeire a legrugalmasabban képes reagálni. Az Önkormányzat a város gazdasági életének ösztönzéséhez a lehetőségeihez mérten hozzájárul. Az ösztönzés egyik fontos eleme a képzett munkaerő biztosítása. Az önkormányzat igyekszik a befektetői igényekhez igazodó képzési programokkal segíteni a beruházásokat, az ismeretek megújítását, felfrissítését. A gazdaság szereplői által támasztott igény megjelenésekor ezen képzési forma rövid idő alatt megszervezhető. A fenntartó fontosnak tekinti a szakképzés ezen formáját, és ezért ösztönzi a szakképző intézményeit arra, hogy minél aktívabban vegyenek részt a felnőttképzésben. Az önkormányzati intézmények nincsenek könnyű helyzetben akkor, ha felnőttképzést kívánnak szervezni, mert ebben az oktatási formában vannak jelen a legjelentősebb számban a különböző felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek. Ez versenyhelyzetet teremt, amelyben a piaci kínálat árai szabják meg a feltételeket, és a képzésben résztvevők oda jelentkeznek, ahol a legkedvezőbb az ár, gyakran a képzés minőségének rovására.

Az Önkormányzat már korábban is felismerte a felnőttképzés jelentőségét és az akkori Munkaügyi Minisztériummal karöltve megalapította a Békéscsabai Regionális Képző Központot. A BRKK jelenleg is működik, és a régió felnőttképzésének egyik jelentős központja.

 

A felsőoktatás megjelenése és szerepe Békéscsabán

 

Bár nem Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a tulajdonában és fenntartásában van, de a város és a megye tudományos - kulturális életében, valamint fejlődésében óriási szereppel bír a Szent István Egyetem Békéscsabán működő Gazdasági Kara. A debreceni Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozataként 1986-ban kezdte el működését, 1990-ben vált önálló főiskolává, majd 1992-ben vette fel Kőrösi Csoma Sándor nevét.

A Kar tevékenysége mára letisztult, ma már a gazdasági szakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szak nappali és levelező tagozatain mintegy 3000 hallgató képzése folyik, továbbá az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik. A főiskola és a Szent István Egyetem közötti integrációs folyamat eredményeként az intézmény 2009. január 1-től a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működik tovább.

 


Békéscsaba

Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás