HuDeEn
Ön a 4233851 látogatónk

A-Z összes ügy

Adóügyek

 

 

 

 

Tájékoztató a Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzati adóhatóságának hatáskörébe tartozó ügyekről és a Békéscsabán bevezetett adónemekről

 

A Békéscsaba Megyei Jogú Város által bevezetett adónemek leírása

A leírás tájékoztató jellegű, a részletes szabályozást az egyes adónemeket

követően felsorolt jogszabályok tartalmazzák

 

Gépjárműadó

 

A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjárművek, pótkocsik után gépjárműadót kell fizetni.

Nem kell gépjárműadót fizetni a mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, a lassú járművek pótkocsija, munkagépek, „méhesházas” gépjárművek, CD, CK, DT, OT és a Z betűjellel ellátott gépjárművek, az EU tagállamaiban nyilvántartott tehergépjárművek után.

A törvény hatálya nem terjed ki a négykerekű segédmotoros kerékpárokra sem, így adófizetési kötelezettség sem keletkezik ezen gépjárművek után.

A gépjárművek adóztatása a közúti közlekedés szabályairól szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartás (továbbiakban: hatósági nyilvántartás) alapján történik, a gépjárművet adóztatásra külön bejelenteni nem kell.

Az adó alanya az a személy, amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Ezen gépjárművek adókötelezettsége a forgalomba helyezést követő hó első napjától áll fenn.

 

Az adó alapja

-          Személygépjárművek és motorkerékpárok esetében a jármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve.

-          Tehergépjárművek és pótkocsik esetében a jármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-val.

-          Autóbusz, lakókocsi, lakópótkocsi esetében  a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg (önsúly).

-          Nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

 

Az adó mértéke

1. Személygépjárművek, motorkerékpárok esetén:

Az adó mértékét a személyautók és motorkerékpárok esetében a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő határozza meg, a következők szerint:

 

Az adó mértéke:

-          a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 345,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,- Ft/kilowatt,

-          a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,- Ft/kilowatt.

 

2. Tehergépjárművek, pótkocsik esetén:

Az adó mértéke az autóbusz, nyerges vontató, lakó pótkocsi, pótkocsi (utánfutó) és tehergépjármű esetében az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1.380,- Ft.

A légrugós, vagy azzal egyenértékű útkímélő tengellyel ellátott tehergépjárművek, nyerges vontatók, pótkocsik, lakópótkocsik és buszok gépjárműadója 2013. július 1. napjától kezdődően 850,- Ft az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után.

 

Adómentesség

Mentes az adó alól:

-          a költségvetési szerv,

-          az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

-          az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,

-          az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,

-          a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

-          az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,

-          az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

-          2016. január 1. napjától mentes a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (6) bekezdése szerint meghatározott környezetkímélő gépkocsi.

-          a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany

 

2017. január 1. napjától bővült a mentes magánszemélyek köre.

 

2017. január 1. napjától mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

A mentesség nem jár automatikusan, azt adatbejelentési nyomtatvány benyújtásával kell kérelmezniük mindazoknak, akik igénybe kívánják venni a kedvezményt, valamint azoknak is, akik gépjárművet cseréltek, és a jövőben az új gépjárműre szeretnék igénybe venni a mentességet.

 

Súlyos mozgáskorlátozott személy:

-             az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,

-            az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz és

-                    a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy;

 

Egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki

-          fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,

-          a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

A súlyos mozgáskorlátozottságot vagy az egyéb fogyatékosságot a következő iratokkal lehet igazolni:

-       a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,

-       az emelt összegű családi pótlék megállapításának alapját képező orvosi szakvélemény (csak 18. életévét be nem töltött személy esetén),

-       a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény, amely a közlekedőképesség súlyos akadályozottságát igazolja, vagy

-       a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

 

A közlekedőképesség minősítését célzó eljárást az Adócsoportnál lehet kezdeményezni a következő dokumentumok benyújtásával:

-          közlekedőképesség minősítését célzó, kitöltött, aláírt kérelem (nyomtatvány online letölthető, illetve az Adócsoportnál kérhető),

-          háziorvosi beutaló közlekedőképesség minősítéséhez, valamint,

-          fél évnél nem régebbi, mozgásszervi megbetegedések kezelésében, megállapításában jártas szakorvos – reumatológus vagy ortopédus vagy traumatológus, vagy közlekedési támogatásra jogosító egyéb megbetegedéseket megállapító, kezelő neurológus esetleg érsebész – által kiállított, jelenlegi állapot leírását tartalmazó lelet eredeti példánya.

 

Gépjármű eltulajdonítása esetén az eltulajdonítást követő hó első napjától szünetel az adókötelezettség, amennyiben ezt az eseményt a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója a rendőrhatóság igazolásával alátámasztva az önkormányzati adóhatóságnál azt adatbejelentési nyomtatványon bejelenti. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, az eltulajdonítást követő év utolsó napján a gépjárműre az adókötelezettség megszűnik.

 

Az adót a gépjármű éven belüli forgalomba helyezése esetén az adóhatóság által az adót megállapító határozatában szereplő időpontokban, egyéb esetben a már két egyenlő részletben (március 15. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig) kell megfizetni csekken, vagy átutalással a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 11733003-15345008-08970000 számú gépjárműadó beszedési számlájára.

 

Jogszabályi háttér:

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) kormányrendelet

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet

Az adóigazgatási rendtartásról  szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

 

Helyi iparűzési adó

 

Az adó alanya a vállalkozó, és aki külön jogszabály alapján vállalkozónak minősül.

(2008. január 1. napjától az adott évben vállalkozónak minősül a 600 e Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő is.)

 

Állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység:

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az általános szabály szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

-          az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 39. § (4-8) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,

-          az alvállalkozói teljesítések értékével,

-          az anyagköltséggel,

-          az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

 

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására.

 

Egyszerűsített adóalap-meghatározást választhat:

 

1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó.

Átalányadózás esetén az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.

2. Az a vállalkozó, akinek a nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot.

Az adó alapja ebben esetben a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapítható.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó.

Az adó alapját ebben az esetben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

4. A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó.

Az adó alapja ebben az esetben a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapítható.

 

Figyelem! Az adó alapjának egyszerűsített megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A bevallás késedelmes benyújtása esetén az adóalap egyszerűsített meghatározási módja nem választható!

 

A vállalkozási tevékenységet újonnan kezdő, vagy a már meglévő vállalkozási tevékenységét Békéscsabán megkezdő adózónak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre rendszeresített formanyomtatványon kell bejelentkeznie a helyi iparűzési adó alá.

 

Az éves bevallást főszabályként az adóévet követő év május 31. napjáig kell benyújtani. Eddig a határidőig kell megfizetni az esetleges elszámolási különbözetet is.

 

A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak, a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie, valamint ezzel egy időben a várható éves fizetendő adó összegére kiegészítenie a már megfizetett adóelőleg összegét.

 

Az adókötelezettség a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg, amelyről a megszűnést követő 30 napon belül változásbejelentő nyomtatványt és záró bevallást kell benyújtani.

 

Az adó mértéke az adóalap 2%-a.

 

A vállalkozónak évente két alkalommal (az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig) az általa meghatározott összegekben adóelőleget kell fizetnie.

 

Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA) szerinti adózás

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozók (a továbbiakban KATA alany) adóévre választhatják a helyi iparűzési adóban a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó egyszerűsített, tételes adóalap-megállapítási módszert.

A KATA alanya a (NAV-os) KATA-alanyiságának kezdő napjától számított 45 napon belül vagy az adóév február 15-éig változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával dönthet arról, hogy az adóévi iparűzési adót tételes adóalap megállapításával teljesíti.

A tételes adóalap önkormányzatonként 2,5 millió forint. Ennek megfelelően a tételes adó éves összege Békéscsabán 50 ezer forint.

A vállalkozásnak ez a döntése a teljes adóévre vonatkozik, és mindaddig érvényben van, amíg változásbejelentő nyomtatványon a vállalkozás bejelenti, hogy az adó alapját már nem a fix összegű, tételes adóalap szerinti módszerrel kívánja megállapítani. Amennyiben az adózó nem ezen módszer szerint kíván a következő adóévben adózni, úgy ezt a szándékát az adóév február 15-éig kell az említett nyomtatványon bejelentenie az adóhatósághoz.

Főszabályként a KATÁ-s tételes adózási módot választó adózóknak a választás időtartamára a helyi iparűzési adóban bevallási kötelezettségük nincs.

Ugyanakkor, ha az adózók az 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) szerint biztosított adóelőnyöket érvényesíteni szeretnék, mégis szükség lehet helyi iparűzési adó bevallás benyújtására.

Bevallást kell benyújtani abban az esetben, ha az adózó:

-          adókedvezményt kíván igénybe venni, vagy

-          az ideiglenes jellegű tevékenység végzése után megfizetett átalányadót az állandó jellegű adókötelezettsége kapcsán a fizetendő iparűzési adóba be kívánja számítani, vagy

-          a megfizetett útdíjat az állandó jellegű adókötelezettségük kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánja számítani, vagy

-          a foglalkoztatás- növelés címén adóalap-mentességet kíván érvényesíteni.

-          tartós keresőképtelenség, gyerekszületés stb. miatt az adóalap csökkentésnek van helye,

-          a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt az adóalap csökkentésének van helye.

A fenti esetekben a helyi iparűzési adóról szóló bevallást jogvesztő határidőként az adóévet követő év január 15. napjáig kell benyújtani.

A KATA adózási módot választó vállalkozónak adóelőleg fizetési kötelezettsége nincs, a tételes adó összegét főszabályként évente két részletben (az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig) kell megfizetni.

 

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:

 

2011. 01. 01. napjával kezdődően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő testülete bevezette az ideiglenes helyi iparűzési adót.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Ideiglenes jellegűnek minősül továbbá bármely tevékenység, ha annak folytatásából a vállalkozó bevételre tesz szert, és a vállalkozó egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Az ideiglenes iparűzési adó bevallása az adócsoport által biztosított nyomtatványon önbevallás és önadózás keretében történik.

Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles az adókötelezettség keletkezését bejelenteni az adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Bejelentkezés és változásjelentő lap a helyi adókhoz).

A Békéscsabán ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a vállalkozónak legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást benyújtani és az adót is ezen időpontig kell megfizetnie.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

 

Az ideiglenes iparűzési adó mértéke 5000,- Ft/nap.

 

Mind az állandó, mind az ideiglenes jellegű, mind a tételes iparűzési adó (KATA) összegét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 11733003-15345008-03540000 számú iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

 

Jogszabályi háttér:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

 

 

Gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények adója

 

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi olyan építmény, amelyet gazdasági tevékenység céljára használnak.

Az adókötelezettség kiterjed az építmény valamennyi helyiségére, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. Így adókötelesek az építmény szociális helyiségei (öltöző, fürdő), illetve a raktár és irodahelyiségek is.

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

Az éves adó mértéke 2012. január 1. napjától:

-          a belvárosban elhelyezkedő építmény esetében 1.200,- Ft/m2/év,

-          egyéb belterületen elhelyezkedő építmény esetében 500,- Ft/m2/év,

-          külterületen elhelyezkedő építmények esetében pedig 200,- Ft/m2/év.

 

2015. október 1. napjával kezdődően az előző pontokban foglaltaktól eltérően az önkormányzat illetékességi területén az épületet körülvevő járda szintjétől 12 m-es padlószint magasságot meghaladóan 120 Ft/m2/év, feltéve, hogy az építmény 12 m-es padlószint magasságot meg nem haladó részében az adó megfizetésére ugyanazon adózó köteles, és az adófizetési kötelezettségének – a jogszabályban meghatározottak szerint - ezen rész vonatkozásában is eleget tesz.

 

Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Több tulajdonos esetén lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok ne tulajdoni hányaduk arányában adózzanak, hanem egy személy a tulajdonosok közül az adófizetési kötelezettséget magára vállalja. Ebben az esetben a bevallás mellékleteként az összes tulajdonos által aláírt adófizetési-megállapodást kell benyújtani.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.

 

2018. január 1. napjától változik az adótárgy bejelentésének a formája, így építményadóban az adó alanya adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.

Figyelem! Ingatlan elidegenítése esetén, az elidegenítés kapcsán mind az eladót, mind a vevőt terheli adatbejelentési kötelezettség!

 

Mentes az adó alól:

-          2012. január 1. napjától: az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, ill. az ezekhez kapcsolódó tároló épületek (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló stb.) feltéve, hogy az épületet az adózó rendeltetésszerű tevékenységhez használja.

-          2012. május 15. napjától: a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,

-          2017. január 1. napjától az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére és a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény.

Adatbejelentést a mentességet élvező építményekkel kapcsolatban is be kell nyújtani.

Az adókötelezettség a megvásárlást, illetve használatbavételt követő év első napján keletkezik, és az elidegenítés évének utolsó napjával szűnik meg.

Az adatbejelentést adatbejelentő lap benyújtásával kell megtenni legkésőbb a változást (vásárlás, eladás, használatba vétel stb.) követő év január 15. napjáig.

 

Reklámhordozók adóztatása

2018. január 1-jétől bővült az építményadóban érintett adótárgyi kör, mivel az önkormányzat illetékességi területén a gazdasági célú építmények mellett, adókötelessé vált az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó is. Reklámhordozók esetében adó alanya az, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.

Az adó évi mértéke Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete alapján a helyi adókról szóló törvény 11/A. §-a szerinti reklámhordozó esetében évente 12.000,- Ft/m2.

Reklámhordozó esetén az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg.

 

A reklámhordozókkal kapcsolatban az első bejelentést az arra rendszeresített adatbejelentő nyomtatvány benyújtásával, 2018. január 15. napjáig kell megtenniük az adóalanyoknak.

 

Mind a gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények adóját mind a reklámhordozó utáni építményadót évi két egyenlő részletben kell megfizetni ékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 11733003-15345008-02440000 számú építményadó beszedési számlájára. Az I. félévi adó megfizetésének határideje március 15., a II. félévi adó megfizetésének határideje szeptember 15.

 

Jogszabályi háttér:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

 

Előrehozott helyi adó

 

A helyi adó törvény 2017. 06. 20. napjától kezdődően bevezeti az előrehozott helyi adó fogalmát, amellyel a jövőbeni helyi adófizetési kötelezettség korábban is teljesíthető, az a később esedékes adóba beszámítható. Az előrehozott adóról bevallást kell benyújtani, melyben megjelölhető, hogy az melyik később esedékes adóra, adóelőlegre vonatkozik. Ilyen rendelkezés hiányában az előrehozott adót az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig.

Az előrehozott adóra vonatkozó bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető, a bevallással bevallott és megfizetett összeg vissza nem téríthető.

Előrehozott helyi adót Békéscsaba Megyei Jogú Város területén építményadóban, valamint az állandó jellegű és ideiglenes jellegű iparűzési adóban lehet fizetni.

Az előrehozott helyi adó összegét a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata előrehozott helyi adó számlájára lehet megfizetni.

Jogszabályi háttér:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

 

Talajterhelési díj

 

2004. év július 1. napjától – évente - talajterhelési díjat kell fizetnie annak a kibocsátónak, aki szennyvízcsatornával ellátott területen (utcában) lakik, és a háza előtt műszakilag rendelkezésre álló, kiépített szennyvízhálózatra nem csatlakozott rá (egyéb házi szennyvíztározót alkalmaz).

Év közben történő rákötés esetén talajterhelési díjat a rákötés időpontjáig kell megfizetni, eddig az időpontig záró bevallást kell beadni. A rákötés tényét az Alföldvíz Zrt. által kiadott dokumentummal kell igazolni.

Nem kell talajterhelési díjat bevallania és fizetnie annak a fogyasztónak, aki utcájában csatornahálózat nem áll rendelkezésre, valamint annak a fogyasztónak, aki háza előtt ugyan a csatornahálózat kiépült, de a rákötés műszaki okok miatt nem lehetséges. Erről az Alföldvíz Zrt.-től kell igazolást hoznia a fogyasztónak.

 

A talajterhelési díjról a bevallást az előző év fogyasztási adatai alapján önadózással kell teljesíteni. Bevallási határidő, a tárgyévet követő év március 31. A bevallásban kiszámolt talajterhelési díjat a bevallás benyújtásával egyidejűleg a bevallás benyújtási határidejéig kell megfizetni a 11733003-15345008-03920000 számú talajterhelési díj számlára.

 

Több fogyasztási hely esetén a bevallást fogyasztási helyenként külön-külön kell kitölteni és benyújtani.

 

Adóbevallási kötelezettség teljesítése mellett mentesül az adó megfizetése alól a fogyasztó akkor, amennyiben:

‒        közös háztartásban élőknél az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át,

‒        egyedülállóként a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 170 %-át,

‒        egyedülálló, 70 év feletti fogyasztó, jövedelemtől függetlenül.

 

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500,- Ft.

 

A mentesség csak akkor vehető igénybe, ha az adózó a talajterhelési díjra vonatkozó bevallását a bevallási határidőig benyújtja, ebben a mentességet a megfelelő pontban kérelmezi, és a mentesség jogosságát alátámasztó igazolásokat a bevalláshoz csatolja.

 

A talajterhelési díj alapja az adott év január 1-től december 31. napjáig (vagy rákötés esetén a csatornára való rácsatlakozás napjáig) a vízfogyasztás m³-ben számított mennyisége korrigálva az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Ezen fogyasztás csökkenthető a locsolási célú felhasználással (adott év április 1. és szeptember 30. közötti időszakban fogyasztott víz 10%-a), továbbá a szennyvízaknából elszállított és számlával igazolt mennyiséggel (m³-rel).

 

A talajterhelési díj mértéke

  • 2012. január 1. és 2012. január 31. közötti időszakban 180,- Ft/m³,
  • 2012. február 1. napjától 1800,- Ft/m³,

Jogszabályi háttér:

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

Békéscsaba Megyei Jogú Város 23/2004. (VI.24.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

 

Idegenforgalmi adó

 

Adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, és ezért térítést fizet. Adó mértéke 2016. december 31. napjáig 200,- Ft/fő/éj, 2017. január 1. napjától 300,- Ft/fő/éj.

 

Az adó beszedésére és a bevallás beadására a szállásadó kötelezett. Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

 

Mentes az adó alól:

-          a 18. életévét be nem töltött magánszemély;

-          a gyógyintézetben, szociális intézményben ellátott fekvőbeteg magánszemély;

-          a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló, szakképzésben résztvevő,

-          a szolgálati kötelezettséget teljesítő illetve hozzátartozója,

-          hatósági vagy bírósági intézkedés miatt településen tartózkodó,

-          a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó vagy munkavégzés miatt településen tartózkodó munkavállalója,

-          településen üdülő tulajdonnal, -bérlettel rendelkező magánszemély, lakásszövetkezeti tag, illetve ezek hozzátartozója

-          az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken az egyházi jogi személy,

-          a településen lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély

által eltöltött vendégéjszaka.

Az idegenforgalmiadó-kötelezettség alóli mentességre jogosultság tényét az adóalanynak okirattal, valamint a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelet 1. melléklete szerinti nyilatkozat kitöltésével kell igazolnia a beszedésre kötelezett felé. Megfelelő igazolás hiányában az adóalanynak az adót meg kell fizetnie. A mentességre jogosultakról az adóbeszedésre kötelezett külön nyilvántartást köteles vezetni, amelynek részét képezik a kitöltött nyilatkozatok, valamint a mentességet igazoló okiratok másolatai is.

Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról, az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas, továbbá az önkormányzati adóhatóság által ellenőrizhető a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete 2. melléklete szerinti nyilvántartást köteles vezetni.

 

Az idegenforgalmi adó bevallása idegenforgalmi adóbevallási nyomtatványon havonta történik önbevallás keretében, a bevallással érintett hónapot követő hó 15. napjáig. Az adót a bevallás beadásával egyidejűleg kell megfizetni Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 11733003-15345008-03090000 számú idegenforgalmi adó beszedési számlájára.

 

Jogszabályi háttér:

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

 

Föld bérbeadásából származó jövedelem

 

A magánszemély termőföld-bérbeadásból (ideértve a földjáradékot is) származó bevétele jövedelem, amelyet adókötelezettség terhel.

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem adójának megállapítása önbevallással történik.

A bevallást a bérbeadó magánszemélynek kell benyújtania, és az adót megfizetnie abban az esetben, ha a földterületet részben vagy egészben nem kifizetőnek adta bérbe.

Magánszemély bevallását a jövedelem megszerzését követő év március 20.-ig nyújtja be a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Ez egyben az adó megfizetésének a határideje is.

 

Amennyiben a földterületet kifizető vette bérbe, a bevallás beadására a kifizető kötelezett.

A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha:

-          a jövedelem kizárólag a kifizetőtől származik,

-          a kifizető az adót levonta,

-          a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.

Kifizető adóbevallását a föld bérbeadásából származó jövedelemből levont adóról a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25. napjáig nyújtja be. Kifizetők számára ez az adó megfizetésének a határideje is.

 

Az adót a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 11733003-15345008-08660000 számú földbérbeadásból származó jövedelem adószámlájára kell megfizetni.

 

Az adó mértéke 2011. január 1. napjától a bérbeadásból származó jövedelem 16%-a, 2016. január 1. napjától a bérbeadásból származó jövedelem 15%-a.

 

Adómentes a földbérbeadásból származó jövedelem, ha a haszonbérleti szerződés legalább 5 éves időtartamra szól.

 

Amennyiben a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt), a bérbeadásból származó jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.

 

Jogszabályi háttér:

A személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény 73. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 82. §

 

Helyi jövedéki adó

 

Adóköteles

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. 3. § 19. pontja alá tartozó magánfőzés. A magánfőzés a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.

 

Az adó alanya

A magánfőző, az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.

Gyümölcstermesztő személynek az a természetes személy minősül, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.

 

Bejelentési kötelezettség

A magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül kell bejelenteni a 35/2008 (XII. 31.) PM rendelet 11. melléklete szerinti – bejelentés a desztillálóberendezés tulajdonjogáról, tulajdonjogának megszerzéséről – nyomtatványon Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzati adóhatóságához.

Bevallási kötelezettség

2016. évtől kezdődően az előállított magánfőzött párlat után az önkormányzati adóhatóság felé nincs külön bevallási és adófizetési kötelezettség.

Adó megfizetése:

Az adó megfizetése párlatjegy beszerezésével történik.

Párlat adójegy igénylésére csak a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság által regisztrált magánfőző jogosult. Az önkormányzatnál regisztrált, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelentett magánfőzőnek magánfőzés keretében történő párlat előállításához az előállítást megelőzően a lakóhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatóságtól kell a párlat adójegyet beszerezni.

1 db párlat adójegy értéke 700,- Ft, mely a magánfőzőt 1 liter magánfőzött párlat 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat előállítására jogosítja.

A magánfőző a tárgyévi első párlat előállítása előtt, legalább 5 darab 700 forint értékű párlat adójegyet köteles megvenni, de tárgyévenként legfeljebb 86 darab párlat adójegyet lehet igényelni és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű (86 liter) párlat állítható elő

Jogszabályi háttér:

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

 

 

Az Adócsoport hatáskörébe tartozó ügyek általános leírása

 

Elektronikus ügyintézés

 

Bevallások elektronikus benyújtása

 

2018. január 1. napjától Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/2012. (IV. 2.) számú önkormányzati rendelete alapján a helyi adókról szóló törvény szerint vállalkozónak minősülő adózóknak az iparűzési adó, az idegenforgalmi adó, az építményadó adóbevallási kötelezettséget, az iparűzési adó kiegészítéséről szóló bevallási kötelezettséget, illetve a bejelentkezés/változásbejelentést az önkormányzat által közzétett módon, elektronikus úton kell teljesíteniük.

 

A helyi adó szempontjából vállalkozónak minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő is, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja.

 

Figyelem! Az önkormányzat rendelete alapján a 2018. január 1. napjától vállalkozónak minősülő jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személyek, szervezetek által a fenti adónemekben papír alapon benyújtott bevallások nem minősülnek bevallásnak, azok feldolgozás nélkül visszautasításra kerülnek! Ugyanúgy visszautasításra kerülnek ezen személyek által papír alapon benyújtott bejelentkezési, változásbejelentő nyomtatványok is.

 

A vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek a bejelentkezési/változásbejelentési nyomtatványokat, az idegenforgalmi adóbevallási és az építményadó bevallási kötelezettségüket teljesíthetik elektronikus úton, illetve továbbra is teljesíthetik papír alapon is.

 

A bevallások benyújtása az Általános Nyomtatványkitöltő programon (ÁNYK) keresztül történik, amelyhez ügyfélkapus elérés szükséges. A bevalláshoz szükséges nyomtatványok Békéscsaba Megyei Jogú Város elektronikus adórendszerének oldaláról tölthetők le (www.bekescsaba.eado.hu).

 

A bevallások benyújtása regisztrációhoz kötött. Amennyiben az adózó vagy annak képviselője/meghatalmazottja kíván bevallást elektronikus úton benyújtani, vagy elektronikus úton hozzáférni az adózó adataihoz, úgy www.bekescsaba.eado.hu oldalra bejelentkezve, az első bejelentkezéskor az „Új meghatalmazás” menüben elektronikus úton el kell készíteni egy meghatalmazás/regisztrációs nyomtatványt, amelyet kinyomtatva, minden érintett fél által aláírva, papíralapon köteles bejelenteni az adóhatósághoz. A bevallások csak a regisztráció nyilvántartásba vétele után küldhetők be. A regisztráció engedélyezése előtt beküldött elektronikus nyomtatványok a rendszer által visszautasításra kerülnek.

A regisztráció és leírása itt található meg: https://bekescsaba.eado.hu/Public/eAdo_program_tajekoztato_6.pdf

Az elektronikus nyomtatványok a következő link alatt találhatók meg, innen tölthetők be az ÁNYK programba:

https://bekescsaba.eado.hu/Public/Dokumentum.aspx?tgaz=11e40c07-e699-443e-bde4-d37e7c9745e5

 

Számlaegyenleg elektronikus lekérdezése

Az adóhatóság adózói részére Elektronikus Adó Ügyintézési- és Számlaegyenleg Lekérdezési lehetőséget (a továbbiakban: eAdó rendszer) biztosít a www.bekescsaba.eado.hu internetes címen.

Az internetes oldalra történő bejelentkezéshez regisztráció szükséges, amelyhez Ügyfélkapus regisztráció is szükséges.

Amennyiben az adózó vagy annak képviselője/meghatalmazottja kíván elektronikusan hozzáférni az adózó adataihoz, úgy az első bejelentkezés időpontjában az elektronikusan elkészített meghatalmazás nyomtatványt kitöltve, papíralapon köteles bejelenteni az adóhatósághoz.

Figyelem! A www.bekescsaba.eado.hu címen regisztrált adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és díjak tekintetében az eAdó rendszer felületén, elektronikus módon, bankkártyával is teljesítheti fizetési kötelezettségét.

 

Adóigazolás kiállítása

Pályázatokhoz, hitelfelvételhez, cégbírósági eljáráshoz, 1% kifizetéséhez, stb.

 

Az adóhatóság adóigazolást az adózó kérelmére állít ki. Az igazolást a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon

-          a Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzati adóhatóságnál fennálló adótartozását fennálló tartozását vagy annak hiányát,

-          a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,

-          a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette,

-          a végrehajtásra átadott köztartozásokat.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra átadott köztartozása nincs.

 

Adóigazolás kiállításához szükségesek:

-          kérelem benyújtása (Csak eredetben, arra jogosult személy által aláírt kérelem fogadható el. E-mail-ben küldött kérelemre vagy telefonos kérésre adóigazolás nem állítható ki.)

-          kérelmező személyét igazoló okmányok,

-          képviselet esetén aláírási címpéldány vagy ügyvédi aláírásminta,

-          meghatalmazott esetén meghatalmazás, illetve

-          a képviselő/meghatalmazott személyazonosságot igazoló okmányai.

 

Az adóigazolás kiállítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XXI. mellékletének 4. pontja alapján illetékmentes.

 

Az adóigazolás kiállításának ügyintézési ideje a kérelem beérkezésétől számított 6 nap.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény

 

Adó- és értékbizonyítvány kiállítása

 

Az Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzati adóhatósága az ügyfél kérelmére adó- és értékbizonyítványt állít ki a kérelemben megjelölt ingatlan(ok) kérelem időpontjában fennálló forgalmi értékéről.

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására jellemzően bírósági végrehajtási, hagyatéki, gyámhatósági, természetes személyek adósságrendezési eljáráshoz, továbbá lakáscélú állami támogatás, illetve szociális ellátás igényléséhez kapcsolódóan kerül sor. A jegyző - az adott jogszabályi előírástól függően - az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére állítja ki az adó- és értékbizonyítványt.

 

Adó- és értékbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha felhasználását jogszabály kötelezővé teszi, vagy szükségességét az ügyfél valószínűsíti. Tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

 

Nem adható ki bizonyítvány ha:

-          kiadása jogszabályba ütközik,

-          az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható,

-          az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy

-          szükségességét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri.

 

A kérelemhez szükség van:

-          kitöltött kérelem nyomtatványra adó- és értékbizonyítványhoz amelyen meg kell jelölni az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát, a kérelmező adatait, elérhetőségét, a felhasználás célját hivatkozással jogszabályi rendelkezésre és az érintett hatósági vagy bírósági eljárásra,

-          30 napnál nem régebbi tulajdoni lapra,

-          illetékbefizetést igazoló bizonylatra,

-          adásvétel esetén adásvételi szerződés eredeti, hiteles példányára,

-          az átvevő személy személyazonosító okmányaira,

-          képviselő, meghatalmazott esetén meghatalmazásra; aláírási címpéldányra vagy cégkivonatra.

 

Az adó- és értékbizonyítvány illetékköteles, az illeték összege 4.000,- Ft. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket az összes kért bizonyítvány után, külön-külön kell megfizetni.

Bírósági végrehajtással összefüggésben kiadott, hagyatéki, valamint a gyámhatósági eljáráshoz szükséges adó és értékbizonyítvány kiállítása illetékmentes.

Az illeték készpénzfizetési megbízással, illetve átutalással is megfizethető Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 11733003-15345008-03470000 számú közigazgatási hatósági eljárási illeték számlájára.

Csekk az Adócsoport ügyfélfogadó helyiségében igényelhető személyesen.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdés; 33. § (2) bekezdés 2., 4., 6. 7., pont; 101. §; XIX. Melléklet;

 

Folyószámla ügyintézés

 

Adózó kérelmére folyószámláján elszámolt előírások, befizetések közlése, egyenleg egyeztetése, túlfizetések, téves befizetések egy számláról más számlára való átvezetése, vagy túlfizetés visszautalásának kérelmezése.

 

Felhívom a Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az adóhatóság a túlfizetést csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs köztartozása, illetve adók módjára behajtandó tartozása.

 

A köztartozás fogalma

Törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették, az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai, amelyek megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti és amelyre az állami adó- és vámhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja.

 

Az ügyintézéshez szükség van:

-          a kérelmező személyazonosító okmányaira,

-          adóazonosító és/vagy adószámára,

-          képviselet esetén meghatalmazásra; cégkivonatra, vagy aláírási címpéldányra, illetve a

-          képviselő/meghatalmazott személy személyazonosító okmányaira.

 

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény adótitokra vonatkozó rendelkezéseinek (ART. III. fejezet) tiszteletben tartása miatt adózói, adózási és számlaegyenleg információkat telefonon, illetve személyes megjelenés esetén jogosultságot igazoló okmány (személyazonosító okmányok, ha szükséges meghatalmazás, cégkivonat stb.) hiányában nincs módunk kiadni.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

 

Fizetési kedvezményre irányuló eljárás adóügyekben (fizetéskönnyítés, adómérséklés)

 

Fizetéskönnyítés (fizetéshalasztás, részletfizetés) az adózó és a mögöttes felelős kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

 

-          a kérelmezőnek nem róható fel, annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

-          magánszemély adózó igazolja, hogy az adó egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,

-          a tartozás átmeneti jellegű, tehát a későbbi megfizetés valószínűsíthető.

 

Beszedett helyi adóra nem engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés.

 

Adómérséklés: az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság magánszemély kivételével, más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

 

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást – magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet esetében - kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

 

A kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok:

Magánszemély esetében:

-          kérelem,

-          anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,

-          jövedelemigazolás,

-          a kérelem beadását megelőző 3 hónapra vonatkozó közüzemi számlák, a kiadások igazolásához.

 

Egyéni vállalkozók esetében:

-          kérelem,

-          anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,

-          jövedelemigazolás,

-          adatlap melléklete, az egyéni vállalkozás pénzügyi helyzetének igazolásához.

 

A magánszemélyek és egyéni vállalkozó által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes.

 

Gazdálkodó szervezetek esetében:

-          kérelem,

-          pénzügyi helyzetre vonatkozó adatlap,

-          a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó mérleg és eredmény-kimutatás, valamint az aktuális időszakra vonatkozó (a kérelem benyújtásának évét bemutató, három hónapnál nem régebbi) mérleg és eredmény-kimutatás (az időszak megjelölésével).

 

Gazdálkodó szervezet által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.

Az illetéket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 11733003-15345008-03470000 számú közigazgatási hatósági eljárási illeték számlájára átutalással kell megfizetni.

 

Automatikus részletfizetés

 

A természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyt is -- kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra - évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a vagyoni-, pénzügyi helyzet és egyéb körülmények vizsgálata nélkül.

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, mind a pótlékmentességet, mind a további részletfizetési kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Ebben az esetben csak a kérelem nyomtatványt kell benyújtani, a kérelem nyomtatványon megjelölni az automatikus részletfizetéssel érintett összeget és a kért részletfizetés időtartamát maximum 12 hónapban.

 

Jogszabályi háttér:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

 

 

 

 


Békéscsaba

Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás