HuDeEn
Ön a 2058496 látogatónk

Adóügyek

Adóügyek

Adócsoport

Tel./Fax: 66/523-844, 66/523-846
E-mail cím: adocsoport@bekescsaba.hu
Levelezési cím: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. I. emelet
Wap alapú ügyintézés száma: 06/20-40-30-000
Csoportvezető:

Csulik Zsolt       Tel.: 66/ 523-845


Ügyfélfogadási idő

Hétfő: 8:30-12:00 és 12:30-17:00
Kedd: Nincs ügyfélfogadás
Szerda: 8:30-12:00 és 12:30-16:00
Csütörtök: 8:30-12:00
Péntek: 8:30-12:00

 

Tájékoztató az Adócsoport hatáskörébe tartozó ügyekről és a Békéscsabán bevezetett adónemekről

 

A Békéscsaba Megyei Jogú Város által bevezetett adónemek leírása

 

Gépjárműadó

 

A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjárművek, pótkocsik után gépjárműadót kell fizetni.

Nem kell gépjárműadót fizetni a mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, a lassú járművek pótkocsija, munkagépek, „méhesházas” gépjárművek, CD, CK, DT, OT és a Z betűjellel ellátott gépjárművek, az EU tagállamaiban nyilvántartott tehergépjárművek után.

2010. január 1. napjától a törvény hatálya nem terjed ki a négykerekű segédmotoros kerékpárokra sem, így adófizetési kötelezettség sem keletkezik ezen gépjárművek után.

 A gépjárművek adóztatása a közúti közlekedés szabályairól szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartás (továbbiakban: hatósági nyilvántartás) alapján történik, a gépjárművet adóztatásra külön bejelenteni nem kell.

 Az adó alanya az a személy, amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

 Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Ezen gépjárművek adókötelezettsége a forgalomba helyezést követő hó első napjától áll fenn.

 Az adó alapja személygépjárművek és motorkerékpárok esetén a jármű kilowattban kifejezett teljesítménye.

 Tehergépjárművek és utánfutók esetében az adólap a jármű saját tömegének (önsúly) a raksúly felével növelt összege.

 Autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi, lakópótkocsi esetén az adó alapja a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg (önsúly)

 

Az adó mértéke

1. Személygépjárművek, motorkerékpárok esetén:

Az adó mértékét a személyautók és motorkerékpárok esetében a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő határozza meg, a következők szerint:

 Adótétel 2007 január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban:

-       a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 300,- Ft/kilowatt,

-       a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260,- Ft/kilowatt,

-       a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200,- Ft/kilowatt,

-       a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160,- Ft/kilowatt,

-       a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120,- Ft/kilowatt.

 

Adótétel 2010. január 1. napjától:

-       a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 345,- Ft/kilowatt,

-       a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt,

-       a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,- Ft/kilowatt,

-       a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,- Ft/kilowatt,

A gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,- Ft/kilowatt.

 

2. Tehergépjárművek, pótkocsik esetén:

Az adó mértéke az autóbusz, nyerges vontató, lakó pótkocsi, pótkocsi (utánfutó) és tehergépjármű esetében az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 2009. december 31. napjáig 1.200,- Ft, 2010. január 1. napjától 1.380,- Ft.

 

A légrugós, vagy azzal egyenértékű útkímélő tengellyel ellátott tehergépjárművek, nyerges vontatók, pótkocsik, lakópótkocsik és buszok gépjárműadója 2013. július 1. napjától kezdődően 850,- Ft az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után.

 

Adómentesség:

 

Mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

 

A mentesség nem jár automatikusan, azt személyesen kell kérelmezniük mindazoknak, akik először veszik igénybe a kedvezményt, valamint azoknak is, akik gépjárművet cseréltek, és a jövőben az új gépjárműre szeretnék igénybe venni a mentességet.

 

A mozgáskorlátozottság tényét a Magyar Államkincstár mozgásszervi fogyatékosság okán kiadott Fogyatékossági támogatásról szóló határozatával, a közlekedőképesség akadályozottságát pedig bármely megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének közlekedőképességet minősítő szakvéleményével lehet igazolni.

A közlekedőképesség minősítését célzó eljárást az Adócsoportnál lehet kezdeményezni a következő dokumentumok benyújtásával:

 

-       közlekedőképesség minősítését célzó kitöltött kérelem (nyomtatvány online letölthető, illetve az Adócsoportnál kérhető),

-       háziorvosi igazolás a kezelt mozgásszervi betegségekről, valamint

-       egy évnél nem régebbi, mozgásszervi megbetegedések kezelésében, megállapításában jártas szakorvos – reumatológus vagy ortopédus vagy traumatológus, vagy közlekedési támogatásra jogosító egyéb megbetegedéseket megállapító, kezelő neurológus esetleg érsebész – által kiállított, jelenlegi állapot leírását tartalmazó lelet másolata.

 

Gépjármű eltulajdonítása esetén az eltulajdonítást követő hó első napjától szünetel az adókötelezettség, amennyiben ezt az eseményt a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója a rendőrhatóság igazolásával alátámasztva az Adócsoportnál bejelenti. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, az eltulajdonítást követő év utolsó napján a gépjárműre az adókötelezettség megszűnik.

 

Az adót az adóhatóság határozata alapján évi két egyenlő részletben (március 15. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig) kell megfizetni csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-08970000 számú gépjárműadó számlára.

  

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) kormányrendelet.

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) módosításáról szóló 189/2011. (IX. 19.)

Egyes kormányrendeleteknek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő módosításáról szóló 331/2011. (XII. 29.) kormányrendelet.

  

Helyi iparűzési adó

  

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

 

Adó alanya a vállalkozó, és aki külön jogszabály alapján vállalkozónak minősül.

(2008. január 1. napjától vállalkozónak minősül a 600 e Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő is.)

  

Állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység:

 A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

 Az általános szabály szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen

költségével.

 

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására.

 

Egyszerűsített adóalap-meghatározást választhat:

 

  1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó.

Átalányadózás esetén az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.

2. Az a vállalkozó, akinek a nettó árbevétele adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot.

Az adó alapja ebben esetben a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapítható.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó. Az adó alapját ebben az esetben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

4. A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó. Az adó alapja ebben az esetben a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapítható.

5. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó adóévi adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.

 

Az adó alapjának 1. és 2. pontjában szereplő egyszerűsített megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

  

Év közben kezdő adózónak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre rendszeresített formanyomtatványon kell bejelentkeznie a helyi iparűzési adó alá.

 

Az éves bevallást főszabályként az adóévet követő év május 31. napjáig kell benyújtani. Eddig a határidőig kell megfizetni az esetleges elszámolási különbözetet is.

 

A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak, a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie, valamint ezzel egy időben a várható éves fizetendő adó összegére kiegészítenie a már megfizetett adóelőleg összegét.

 

Az adókötelezettség a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg, amelyről az arra szolgáló nyomtatványon a megszűnést követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani.

 

Az adó mértéke az adóalap 2%-a.

 

A vállalkozónak évente két alkalommal (az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig) az általa meghatározott összegekben adóelőleget kell fizetnie.

  

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:

  

2011. 01. 01. napjával kezdődően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő testülete bevezette az ideiglenes helyi iparűzési adót.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Ideiglenes jellegűnek minősül a továbbá bármely tevékenység, ha annak folytatásából a vállalkozó bevételre tesz szert, és a vállalkozó egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Az ideiglenes iparűzési adó bevallása az adócsoport által biztosított nyomtatványon önbevallás és önadózás keretében történik.

 

Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles az adókötelezettség keletkezését bejelenteni az adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Bejelentkezés és változásjelentő lap a helyi adókhoz).

 

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a vállalkozónak legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást benyújtani és az adót is ezen időpontig kell megfizetnie.

 

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

 

Az adó mértéke 5000,- Ft/nap.

 

***

 Mind az állandó, mind az ideiglenes jellegű iparűzési adó összegét a 11733003-15345008-03540000 számú helyi iparűzési adó számlára kell megfizetni készpénz átutalási megbízással (csekken) vagy átutalással.

  

Jogszabályi háttér:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

 Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.), a 32/2011. (XII. 19.), az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a 45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének IV. fejezete

 

Gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények adója

 

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi olyan építmény, amelyet gazdasági tevékenység céljára használnak.

 

Az adókötelezettség kiterjed az építmény valamennyi helyiségére, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. Így adókötelesek az építmény szociális helyiségei (öltöző, fürdő), illetve a raktár és irodahelyiségek is.

 

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

 

Az éves adó mértéke 2007. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig:

 

-       a belvárosban elhelyezkedő építmény esetében 600,- Ft/ m²/év,

-       egyéb belterületen elhelyezkedő építmény esetében 250,- Ft/ m²/év,

-       külterületen elhelyezkedő építmény esetében pedig 50,- Ft/ m²/év.

 

Az éves adó mértéke 2012. január 1. napjától:

 

-       a belvárosban elhelyezkedő építmény esetében 1.200,- Ft/m2/év,

-       egyéb belterületen elhelyezkedő építmény esetében 500,- Ft/m2/év,

-       külterületen elhelyezkedő építmények esetében pedig 200,- Ft/m2/év.

  

Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Több tulajdonos esetén  lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok  ne tulajdoni hányaduk arányában adózzanak, hanem egy személy a tulajdonosok közül az adófizetési kötelezettséget magára vállalja. Ebben az esetben a  bevallás mellékleteként egy az összes tulajdonos által aláírt adófizetési-megállapodást kell benyújtani.

 Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.

 2011. december 31. napjáig mentes az adó alól:

 -       a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló építmény,

-       költségvetési szerv, egyház tulajdonában álló építmény,

-       lakás és üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,

-       az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, ill. az ezekhez kapcsolódó tároló épületek (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló stb.), feltéve, hogy az épületet az adóalany a rendeltetésszerű tevékenységhez használja.

 

2012. január 1. napjától a mentesek köre megváltozott.

 2012. január 1. napjától mentes az adó alól:

-       az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, ill. az ezekhez kapcsolódó tároló épületek (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló stb.) feltéve, hogy az épületet az adózó rendeltetésszerű tevékenységhez használja.

 A bevallást a mentességet élvező építményekkel kapcsolatban is be kell nyújtani.

 Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik.

A bevallást bevallási nyomtatványon, önbevallással kell megtenni legkésőbb a változást (vásárlás, eladás, használatba vétel stb.) követő év január 15. napjáig.

 Az adót csekken, vagy átutalással évi két egyenlő részletben kell megfizetni a 11733003-15345008-02440000 számú építményadó számlára Az I. félévi adó megfizetésének határideje március 15., a II. félévi adó megfizetésének határideje szeptember 15.

 

 Jogszabályi háttér:

 Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény II. fejezet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.), a 32/2011. (XII. 19.), az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének II. fejezete

  

Talajterhelési díj

  

2004. év július 1. napjától – évente - talajterhelési díjat kell fizetnie annak a kibocsátónak, aki szennyvízcsatornával ellátott területen (utcában) lakik, és a háza előtt műszakilag rendelkezésre álló, kiépített szennyvízhálózatra nem csatlakozott rá (egyéb házi szennyvíztározót alkalmaz).

Év közben történő rákötés esetén talajterhelési díjat a rákötés időpontjáig kell megfizetni, eddig az időpontig záró bevallást kell beadni. A rákötés tényét a vízművek által kiadott dokumentummal kell igazolni.

Nem kell talajterhelési díjat bevallania és fizetnie annak a fogyasztónak, aki utcájában csatornahálózat nem áll rendelkezésre, valamint annak a fogyasztónak, aki háza előtt ugyan a csatornahálózat kiépült, de a rákötés műszaki okok miatt nem lehetséges. Erről a települési vízművektől kell igazolást hoznia a fogyasztónak.

 

A talajterhelési díjról a bevallást az előző év fogyasztási adatai alapján önadózással kell teljesíteni. Bevallási határidő, a tárgyévet követő év március31. Abevallásban kiszámolt talajterhelési díjat a bevallás benyújtásával egyidejűleg a bevallás benyújtási határidejéig kell megfizetni csekken vagy átutalással a 11733003-15345008-03920000 számú talajterhelési díj számlára.

 

Több fogyasztási hely esetén a bevallást fogyasztási helyenként külön-külön kell kitölteni és benyújtani.

 

Adóbevallási kötelezettség teljesítése mellett mentesül az adó megfizetése alól a fogyasztó akkor, amennyiben:

-       közös háztartásban élőknél az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át,

-       egyedülállóként a jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 170 %-át,

-       egyedülálló 70 év feletti fogyasztó, jövedelemtől függetlenül.

 

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2010. január 1. napjától 28.500,- Ft.

 

A mentesség csak akkor vehető igénybe, ha az adózó a talajterhelési díjra vonatkozó bevallását a bevallási határidőig benyújtja, ebben a mentességet a megfelelő pontban kérelmezi, és a mentesség jogosságát alátámasztó igazolásokat a bevalláshoz csatolja.

 

A talajterhelési díj alapja az adott év január 1-től december 31. napjáig (vagy rákötés esetén a csatornára való rácsatlakozás napjáig) a vízfogyasztás m³-ben számított mennyisége korrigálva az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Ezen fogyasztás csökkenthető a locsolási célú felhasználással (adott év április 1. és szeptember 30. közötti időszakban fogyasztott víz 10%-a), továbbá a szennyvízaknából elszállított és számlával igazolt mennyiséggel (m³-rel).

 

A talajterhelési díj mértéke

  • 2008. évben 162,- Ft/m³,
  • 2009., 2010.,2011., évben 180,- Ft/m³,
  • 2012. január 1. és 2012. január 31. közötti időszakban 180,- Ft/m³,
  • 2012. február 1. napjától 1800,- Ft/m³,

 Jogszabályi háttér:

 Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Környezetterhelésről szóló 2003. évi LXXXIX. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város 23/2004. (VI.24.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

  

Idegenforgalmi adó

  

Adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, és ezért térítést fizet. Adó mértéke Békéscsabán 200,- Ft/fő/éj.

  

Mentes az adó alól:

 -       a 18. életévét be nem töltött magánszemély,

-       a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély,

-       a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói, hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély,

-       aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

-       az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – eltöltő egyházi személy.

 

Az adó beszedésére és a bevallás beadására a szállásadó kötelezett. A szállásadónak a befizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha az adó megfizetését a nála megszálló magánszemély elmulasztotta.

Az idegenforgalmi adó bevallása idegenforgalmi adóbevallási nyomtatványon havonta történik önbevallás keretében, a bevallással érintett hót követő hónap 15. napjáig. Az adót a bevallás beadásával egyidejűleg kell megfizetni csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-03090000 számú idegenforgalmi adó számlára.

 

Jogszabályi háttér:

 

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 13/2012. (IV. 2.), a 32/2011. (XII. 19.), az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének 6-7 §-a. 

 

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem

  

A magánszemély termőföld-bérbeadásból (ideértve a földjáradékot is) származó bevétele jövedelem, amelyet adókötelezettség terhel.

 A termőföld bérbeadásból származó jövedelem adójának megállapítása önbevallással történik.

 A bevallást a bérbeadó magánszemélynek kell benyújtania, és az adót megfizetnie abban az esetben, ha a földterületet részben vagy egészben nem kifizetőnek adta bérbe.

 Magánszemély bevallását a jövedelem megszerzését követő év március 20.-ig nyújtja be a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Ez egyben az adó megfizetésének a határideje is.

 

Amennyiben a földterületet kifizető vette bérbe, a bevallás beadására a kifizető kötelezett.

A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha:

- a jövedelem kizárólag a kifizetőtől származik,
- a kifizető az adót levonta,
- a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.

Kifizető adóbevallását a föld bérbeadásából származó jövedelemből levont adóról a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő február 25. napjáig nyújtja be. Kifizetők számára ez az adó megfizetésének a határideje is.

  

Az adó megfizethető csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-08660000 számú földbérbeadásból származó jövedelem adószámlára.

 

Az adó mértéke 2010. 12. 31. napjáig keletkezett adókötelezettség esetén a bérbeadásból származó jövedelem 25%-a, 2011. január 1. napjától a bérbeadásból származó jövedelem 16%-a.

 

Adómentes a földbérbeadásból származó jövedelem, ha a haszonbérleti szerződés legalább 5 éves időtartamra szól.

 

Amennyiben a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt), a bérbeadásból származó jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.

 

Jogszabályi háttér:

 Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. §

Személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1)

  

Vállalkozók kommunális adója

 

2011. január 1. napjától megszűnt a vállalkozók kommunális adója.

 

A 2010. december 31-ig érvényben lévő szabályozás alapján, a vállalkozók kommunális adóját a Békéscsabán foglalkoztatottak éves átlagos korrigált statisztikai állományi létszáma után kell megfizetni. A korrigált statisztikai állományi létszámba beletartoznak a vállalkozásban munkát végző egyéni vállalkozók, a gazdasági társaságok tulajdonosai, tagjai és azok alkalmazottai, illetve segítő családtagjai is, függetlenül attól, hogy tevékenységüket fő- vagy mellékállásban, esetleg tanulói jogviszony keretében vagy nyugdíjasként végzik.

Munkavégzésnek számít az ügyvezetői tevékenység is.

2008. január 1. napjától vállalkozónak minősül a 600 e Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő is.

 

Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a vállalkozónak székhelye vagy telephelye van Békéscsabán.

 

Az adó mértéke: 2008. december 31. napjáig 2000,- Ft/fő/év, 2009. január 1-től 2010. december 31-ig 2500,- Ft/fő/év.

 

Vállalkozók kommunális adójának összegét a 11733003-15345008-02990000 számú vállalkozók kommunális adója számlára kell megfizetni készpénz átutalási megbízással (csekken) vagy átutalással.

  

Kapcsolódó jogszabályok:

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének III. fejezete

 

 Az Adócsoport hatáskörébe tartozó ügyek általános leírása

  

Adóigazolás kiállítása

Pályázatokhoz, hitelfelvételhez, cégbírósági eljáráshoz, 1% kifizetéséhez, stb.

  

Az adóhatóság adóigazolást az adózó kérelmére állít ki. Az igazolást a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

Nullás adóigazolás csak akkor adható ki, ha az adóigazolás jogosultjának adó-, bírság-, késedelmi pótlék- és egyéb a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályának Adócsoportjánál nyilvántartott tartozása nincs, behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült adótartozása nem volt, illetve az adóigazolás kiállításának napján valamennyi adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tett.

 

Adóigazolás kiállításához szükséges:

- kérelem benyújtása,

- államigazgatási eljárási illeték megfizetése,

- kérelmező személyét igazoló okmányok,
- képviselet, meghatalmazás esetén aláírási címpéldány és/vagy meghatalmazás, illetve a
  képviselő/meghatalmazott személyes okmányai.

 

Az adóigazolás illetéke 3.000,- Ft. Ha egy beadványban több igazolást kérnek, az első példány után 3000 forint illetéket kell fizetni.

Ugyanabban az eljárásban kiadott minden további, az első példánnyal azonos tartalmú igazolás után nem kell illetéket fizetni.

 

Az illeték az igazolás kiadása előtt fizetendő csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-03470000 számú államigazgatási illeték számlára. A befizetést igazoló csekkszelvényt, vagy átutalás teljesítését igazoló okmányt kérjük a kérelem mellé csatolni.

Csekk személyesen az adócsoportnál igényelhető.

 

Az adóigazolás kiállításának ügyintézési ideje 8 nap.

  

Kapcsolódó jogszabályok:

 Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény

  

Adó- és értékbizonyítvány kiállítása

  

Adó- és értékbizonyítványt az adóhatóság, az ügyfél kérelmére állít ki a kérelemben megjelölt ingatlan(ok) kérelem időpontjában fennálló forgalmi értékéről.

A bizonyítványt az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság állítja ki.

Adó- és értékbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha felhasználását jogszabály kötelezővé teszi, vagy szükségességét az ügyfél valószínűsíti. Tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

 

Nem adható ki bizonyítvány ha:

 

-       kiadása jogszabályba ütközik,

-       az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható,

-       az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy szükségességét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri.

 

Az adó- és értékbizonyítvány illetékköteles, az illeték összege 4.000,- Ft. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó bizonyítványt kérnek, az illetéket az összes kért bizonyítvány után, külön-külön kell megfizetni.

Az eljárás egyéb része illetékmentes.

Az illeték csekken, illetve átutalással is megfizethető a 11733003-15345008-03470000 számú államigazgatási illeték számlára.

 

A kérelemhez szükség van:

 -       kérelem nyomtatványra adó- és értékbizonyítványhoz,

-       30 napnál nem régebbi tulajdoni lapra,

-       illetékbefizetést igazoló bizonylatra,

-       adásvétel esetén adásvételi szerződésre,

-       az átvevő személy személyazonosító okmányaira, képviselő, meghatalmazott esetén meghatalmazásra; aláírási címpéldányra vagy cégkivonatra.

 

Csekk az Adócsoport ügyfélfogadó helyiségében igényelhető személyesen.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

 Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (101. §,XIX. melléklet)

 

Folyószámla ügyintézés

 

Adózó kérelmére folyószámláján elszámolt előírások, befizetések közlése, egyenleg egyeztetése, túlfizetések, téves befizetések egy számláról más számlára való átvezetése, vagy túlfizetés visszautalásának kérelmezése.

 

Felhívom a Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az adóhatóság a túlfizetést csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs adó- és egyéb köztartozása.

A köztartozás fogalma

Törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetéséről eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja.

 

Az ügyintézéshez szükség van:

-       a kérelmező személyi okmányaira (személyi igazolvány, lakcímkártya),

-       adóazonosító és/vagy adószámára,

-       képviselet esetén meghatalmazásra; cégkivonatra, vagy aláírási címpéldányra, illetve a képviselő/meghatalmazott személy személyazonosító okmányaira.

 

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény adótitokra vonatkozó rendelkezéseinek (53. §) tiszteletben tartása miatt adózói, adózási és számlaegyenleg információkat telefonon, illetve személyes megjelenés esetén jogosultságot igazoló okmány (személyazonosító okmányok, ha szükséges meghatalmazás, cégkivonat stb.) hiányában nincs módunk kiadni.

 

 Kapcsolódó jogszabályok:

 Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

 

Méltányossági kérelem adóügyekben (fizetéskönnyítés, adómérséklés)

  

Fizetéshalasztás, részletfizetés az adózó és a mögöttes felelős kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

 

-       a kérelmezőnek nem róható fel, annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

-       magánszemély adózó igazolja, hogy az adó egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,

-       a tartozás átmeneti jellegű, tehát a későbbi megfizetés valószínűsíthető.

 

Beszedett helyi adóra nem engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés.

 

Adómérséklés: az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság magánszemély kivételével, más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

 

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást – magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet esetében - kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

 

Méltányossági kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok:

 Magánszemély esetében:

  • kérelem,
  • anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,
  • jövedelemigazolás,
  • a kérelem beadását megelőző 3 hónapra vonatkozó közüzemi számlák, a kiadások igazolásához.

 

Egyéni vállalkozók esetében:

  • kérelem,
  • anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,
  • jövedelemigazolás,
  • adatlap melléklete, az egyéni vállalkozás pénzügyi helyzetének igazolásához.

 

A magánszemélyek és egyéni vállalkozó által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes.

 

Gazdálkodó szervezetek esetében:

  • kérelem,
  • pénzügyi helyzetre vonatkozó adatlap,
  • a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó mérleg és eredmény-kimutatás, valamint az aktuális időszak (a kérelem benyújtásának évét bemutató, három hónapnál nem régebbi) mérleg és eredmény-kimutatás (az időszak megjelölésével).

 

Gazdálkodó szervezet által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke

10 000 forint.

 

Az illeték csekken, vagy a 11733003-15345008-03470000 számlaszámra történő átutalással is megfizethető.

 

Jogszabályi háttér:

 Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény

 


Békéscsaba

munkacsy_170_banner.jpg

antikfoto_banner.jpg 

Jókai Színház

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás