HuDeEn
Ön a 3423188 látogatónk

Gajdács-tanya

GAJDÁCS-TANYA

 

 

1824-ben épült öt traktusos vert falú épület (búbos kemencés szoba - pitvar- szabadkéményes konyha – kamra - nyitott szín – istálló) deszkázott födémmel. Övpárkány nélküli főhomlokzatán a deszka oromzat csonka kontyos. (Szlovák nemzetiségi-népi életmód-történeti múzeum.) A Gabonamúzeum telkén áll, ahol felállították a békéssámsomi szélmalmot a repülőtér miatt megrövidített vitorlakerékkel.

 

1. Tanyamúzeum, Gajdács vagy Csabai tanya:

Az eredetileg 1824-ben épült háromosztatú tanya, szlovák nemzetiségi-népi életmódtörténeti múzeum, az 1888-as árvíz után színnel, istállóval és melléképületekkel bővült. A vertfalazatú, szabadkéményes épület, a rőzsevázra sártapasztással készült kemence, a konyhai tüzelőhelyek, a nádfedés, az alföldi építkezési mód ősi maradéka. Övpárkány nélküli csonkakontyos oromzat deszkából. Alaprajz: szoba, búbos kemencével-pitvar-konyha, szabadkéménnyel-kamra-nyitott szín-istálló. Vert fal és deszkázott födém. A tanyamúzeum a Gabonamúzeum telkén áll, ahol felállították a békéssámsomi szélmalmot (a repülőtér miatt megrövidített vitorlakerékkel). Az eredeti tetőszerkezeti ácsolatot a melléképület őrzi. A hombár 1871-ben épült, és az újkígyósi Réti család udvaráról telepítették át. A hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett életformának állít emléket a tanya és annak berendezése.

Békés megye gabonatermesztésének múltja

Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett. Az élelmiszer-gazdaság tudományos és módszertani bemutatására határozták el Békéscsabán 1974-ben a Gabonamúzeum létrehozását. Ezután került sor a csabai tanya megvételére. A következő lépés a békéssámsoni Csókási szélmalom átépítése volt a múzeum területére.

A gabonafélék termesztését hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt a Körös-Kulúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. A középkorban a folyókban, legelőkben és erdőkben gazdag Körösök vidéke elsősorban állattartásra volt alkalmas, de már I. István, államalapító királyunk oklevele Doboz jobbágyait kenyéradókként említi.

A török hódoltság idején a magyar és török földesúrnak történő adózás, a tizenöt éves háborúk elszegényítették a vidéket és menekülésre késztették a lakosságot. A termelés fellendítésére sokat tettek a XVIII. században megyénkben dolgozó gyakorlati gazdák, nevelők, lelkészek, így Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, aki mezőgazdasági tanintézetet is szervezett.

A XIX. században Mokry Sámuel, Trefort Ágoston, Eötvös József és sokan mások igyekeztek a megye mezőgazdaságát vízrendezéssel, gépek behozatalával, vasútépítéssel, egyesületek szervezésével előmozdítani. Ebben a században a természeti csapások gyakran megzavarták a termelés folyamatosságát. Hosszú és keserves volt az út a nemzetségi birtoktól a modern gépekkel dolgozó nagy termésátlagokat biztosító agrotechnikai módszerek bevezetéséig.


Békéscsaba

Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás