HuDeEn
Ön a 3429101 látogatónk

A pemetefű cukorka és Réthy Béla szellemi öröksége

A pemetefű cukorka 1,5 cm átmérőjű, korong formájú, eredetileg barna, ma sötétszürke színű, pemetefűre emlékeztető ízű, töltetlen, kemény állagú cukorka. Mivel receptjét soha nem adták ki, ezért nem hasonlít a ma kapható cukorka az eredeti Pemete ízére. A mai termék íze kevésbé kesernyés, mint elődjéé volt. Szacharóz, keményítőszörp, kristályvanillin, természetes színezék, orvosi pemetefű, orvosi kamilla, lándzsás utifű, kőhárs, szagos müge felhasználásával készül.

A hagyományos termék: A Réthy-gyárban először a cukrot és a keményítőszörpöt üstben, keverés közben melegítéssel feloldották, majd a hőmérsékletet növelve vákuumba besűrítették, amíg elérte a megfelelő sűrűséget. A cukormasszát márványlapra (később vízhűtéses vasasztalra) öntötték. Amikor kissé megdermedt, rászórták az ízesítőanyagot és a sötét színt adó cukorfestéket. Az ízesítőanyag receptje titkos volt, a pemetefű volt a „lelke”. Az ízesítő- és színezőanyagok begyúrása még melegen történt. Ezt követően a cukormasszát két, formanegatívokat tartalmazó, a cukorkaformát kialakító henger között hajtották át. Minden cukorka felületén a Réthy név volt olvasható. A cukorkát hűtötték, majd a szemeket drazséüstbe rakták és itt, forgatás közben telített cukorszirupot csorgattak rá. Ez lapos kristályokat képzett a felületen és megakadályozta a levegő nedvességtartalmának felvételét. Nagy gondot fordítottak a csomagolására.

Réthy Béla gyógyszerész 1866-ban súlyos tüdőgyulladáson esett át, melynek következménye egy életre szóló hurutos állapot, később tüdőtágulás lett. Emiatt rendszeresen élt gyógycukorkákkal, az Ausztriából importált Utifű cukorkával.

Amikor 1894-ben bérbe vette Varságh Béla, Békéscsaba, Szent István tér 6-ai Sas gyógyszertárát, hozzálátott, hogy ezt a cukorkát saját készítményeivel helyettesítse. Nagy sikerrel kezdte el a gyártását. Így indult útjára a Réthy-féle pemetefű cukorka. A készítmény első sikerét a millenniumi kiállításon aratta, készítőjét elismerő oklevéllel jutalmazták. A pemetefű cukorka hamarosan háttérbe szorította a korábban divatos import gyógycukorkákat.

Réthy elsők között indította el a reklámozást, főleg levélpapírokon és üvegeken helyezte el propagandaanyagát. Így érte el, hogy az egész országban és a határokon túl is ismerték, s még ma is ismerik a pemetefű cukorkát.

Abbáziában, 1910 táján történt: Réthy Béla egy padon üldögélt és erősen köhécselt. Odalépett hozzá egy úr, és megkínálta Réthy-féle pemetefű cukorkával, mondván:
- Ezt próbálja meg, biztosan segít.

Réthy Béla Szarvason született 1862-ben. Nagybátyja dr. Réthy Pál, a csabai kórház alapítója volt.

Fiatal korától kezdve gyógyszerésznek készült, ezért 14 évesen már gyakornokként dolgozott egy aradi patikában. Munkát először a csabai Sas gyógyszertárban, majd egy év múlva Aradon kapott. Gyógyszerész végzettséget Budapesten, 1884-ben szerzett, kitűnő eredménnyel.

1891-ben elfogadta Varságh Béla, a Sas Patika tulajdonosának ajánlatát, amely szerint két év vezetés után lehetősége volt két évre bérbe venni a patikát. Ez 1911-ig tartott, utána Réthy Béla megvette a patikát. Korszerű laboratóriumi műhelyt hozott létre, ahol elsőként a pemetefű cukor előállításába kezdett. A cukorka ismertségét bizonyítja, hogy egy Németországból küldött levél címzésén „Herr Pemetefű-cukor” szerepelt.

Ismert termékei közé sorolható az Akri tabletta (szájfertőtlenítő), a Kámfor liniment (krém ízületi fájdalomra), a Réthy eszencia (likőr és rum készítéséhez), a Kinavasbor (vashiányra), a Vanil tabletta (vanília helyett), valamint a Papagáj ruhafesték.

Számos közéleti tisztséget viselt, képviselő-testületi tag, az evangélikus egyház presbitere, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatósági tagja, a békéscsabai sakk-kör elnöke, és a Rokka Kötszövő Gyár egyik alapítója volt.

Patikáját 1922-ben adta át fiainak.


<
+ +
>
A nagyobb méretben való megtekintéshez, kérjük kattintson a képre!

Békéscsaba

Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás