HuDeEn
Ön a 3952546 látogatónk

Az evangélikus épületegyüttes

A nagytemplom Békéscsaba legjellemzőbb, legnagyszerűbb épülete, hatalmas méretei kimagaslanak a város épületei közül, stílusánál (barokk), eredeti építészeti megoldásánál fogva is monumentális épület. A csabai nép vallásosságának legszebb bizonyítéka. Az első lelkész, Dráskóczi Milecz Mihály döntött a nagytemplom megépülésének helyéről, ahol ma is áll. Az épület tervezője a fennmaradt adatokból nem tűnik világosnak, a feltevések az aradi építészt, Pumbergert tekintik tervezőnek.

Az alapkő letétele 1807-ben, nagy ünnepségben folyt. Az építkezés 3 évig akadálytalanul zajlott, míg 1811-ben pénzügyi romlás miatt félbe maradt. Évekig szünetelt a munka, mialatt Dráskóczi Milecz Mihály elhalálozott. A templom ügye jó kezekbe került, Uhrinyi András lelkészhez, kinek kezei alatt 1817-ben újra indult az építkezés. A folytatáshoz sok pénz kellett, az egyház többször vett fel kölcsönt, így anyagiakban nem volt hiány. A nagytemplom építése számos iparost foglalkoztatott, akik majd kivétel nélkül más városból voltak, Csabán ekkor még kevés volt a mesterember. Miután befejeződött az építkezés, a belső díszítés következett: az orgona, az oltár, a padok felállítására került sor. Az orgona újabb keletű, 1901 és 1902-ben építette két szegedi orgonakészítő. Hatalmas hangja van, modern szerkezetű. Az orgonakarzat a főbejárat fölött helyezkedik el. A hátsó karzat hármas tagolású, a középső a legnagyobb, melyet azonban teljesen elfed az oltár hátsó fala, mely a templom hátterében, a főbejárattal szemben helyezkedik el. Az oltár Dunaiszky Lőrinc munkáját dicséri, melynek tervét Haan János készítette. Magassága 13, oszlopai 6 méteresek. Az építmény rendkívül emeli a templom belsejének hangulatát, szépségét.

A padok fenyőfából készültek, barnára vannak festve, faragványok díszítik. Alaprajza téglalap, három hajós, két karzatos elrendezésű. A főhajó magassága 23 méter, fesztávolsága 14 méter, az oldalhajóké 3,5 méter. Alapja cölöpökre helyezett boltozaton áll. Építési anyaga vörös színű tégla, a falak sárgaszínű festékkel vannak meszelve. A templomtestet 1920-ban hornyolt piros cseréppel vonták be, azelőtt zsindely borította tetejét. A nagytemplom nem húzódik pontosan kelet-nyugati irányban, homlokzata kissé délnyugat, hátsó része északkelet felé néz.

A nagytemplom barokk stílusban épült, tornya pilléreken nyugszik, a homlokzat igen szépen tagolódik. Középpontjában a főbejárat áll, amelyhez nemcsak az 5 méteres ajtó, hanem a fölötte elhelyezkedő nagy ablak és az e fölött nyúló kisablak is tartozik. Az egész főbejárat kissé kiugrik a homlokzatból. Az épületen 20 nagy, 20 kis ablakot, 480 nyílászárót és 2640 ablaküveget találunk. 1824. június 29-én szentelték fel, melyet Machula Gábor esperes, szarvasi lelkész végzett. A felszentelést ünnepi lakoma és mulattság követett.

A templomnak a költségvetések szerint 24,000 forintba kellett volna kerülnie. Az 1811. évi devalváció és az élelmiszereknek 1816-ban beállított drágulása miatt azonban jóval nagyobb lett ez az összeg, mire felépült. Költségei – az építkezést és a belső berendezést összefoglalva – 500,000 forintra tehetők.

Hazánk legnagyobb evangélikus templomának egyetlen harangja sincs, mert az I. világháborúban elrekvirálták a kistemplom három harangjával együtt. Súlya 3600 kg volt, egyéb adatairól nem lehet tudni. Azóta a kistemplom harangjai hívogatnak a nagytemplomi alkalmakra is.

Az evangélikus kistemplom ( Öregtemplom)

A kistemplom elnevezés megtévesztő, mert 620 ülőhelyével, 1500 embert befogadni bíró belső terével a közepes nagyságú templomok közé sorolható. A nevét a vele szemben álló, körülbelül 5-ször nagyobb Nagytemplomhoz viszonyítva kapta meg.

1718-ban, Harruckern János közvetítésével felvidéki evangélikus tótok érkeztek a török után elnéptelenedett városba. Első templomuk rőzséből font, sárral tapasztott, meszelt épület volt, melyet pár évvel később vályogtemplommá építettek át. Lelkésze Tessedik Sámuel, a legnevesebb magyar evangélikus prédikátor lett, kinek 5 éves szolgálata során a hívek száma két és félszeresére nőtt. Így már a templom is szűkösnek bizonyult, új építését vetették fel. Az új templom, mely városunk legrégebbi temploma, 1743-ban épült, barokk stílusban. A szájhagyomány szerint Tessedik Sámuel gyalog ment el Bécsbe, hogy Mária Teréziától építési engedélyt kaphasson. 1773-ban, amikor már a gyülekezet 8000 főre bővült, az épületet kereszthajóssá bővítették.

Tíz évvel később, 1783-ban épült tornya az ország első evangélikus kőtornya volt. Külsejében jelentős szerepet kap 40 méter magas, 5 szintes harangtornya, melyet sátortető zár és csúcsán kehely áll. Külsején a barokk mellett reneszánsz stíluselemek is megjelennek.

Berendezése kissé szokatlan, mert az orgonakarzat az oldalsó bejárat fölött áll. Itt helyezkedik el az orgona. A templombelső ékessége egy oltárkép, mely 1876-ból származik, Krisztus gecsemáné-kerti gyötrődését ábrázolja. 1896-ban készült harangja, mely kisméretű, egy manuálos, 12 regiszteres.

<
+ + +
>
A nagyobb méretben való megtekintéshez, kérjük kattintson a képre!

Békéscsaba

Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás