HuDeEn
Ön a 3595730 látogatónk

Póstelek természeti és épített öröksége

Pósteleki Széchenyi-Wenckhem kastély

Póstelek 1838-ban (gróf Wenckheim (II.) Ferenc halála után) a család gyulai grófi ágát megalapító Wenckheim (IV.) József Békés vármegyei alispán tulajdonába került, akinek halálával fiára, Wenckheim Gyula Békés megyei aljegyzőre szállt a birtok. Ő 1876-ban nagybátyjának, a család ifjabb grófi ágának gerlai ágát megalapító Wenckheim (I.) Károly huszár kapitánynak adta el a birtokot. Az ő 1891-ben bekövetkezett halála után fia, Wenckheim Frigyes lett az akkoriban Dobozhoz tartozó birtok ura. A gróf, aki a szabadkígyósi kastélyban lakott, 2682 kataszteri holdnyi pósteleki birtokát folyamatosan fejlesztette: levezették a belvizet, cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát építettek. A birtokon fácán- és szarvasmarha-tenyésztés folyt. A hagyomány szerint hozományként került az uradalom 1895-ben a gróf második lányának, sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antalné Wenckheim Krisztinának a birtokába. A kastély felépítéséről a Vállalkozók Lapjának 1905. évi száma ad hírt, e szerint a grófné megbízásából épült a kastély (a hagyomány szerint a grófné és férje számára Wenckheim Frigyes építtette a kastélyt).

A tervező személye bizonytalan: 1988-ban még élő szemtanúk elmondása alapján Siedek Viktor bécsi építészt nevezték meg tervezőként, viszont gróf Széchényi Viktor 1933-ban kiadott Töredékek a sárvár-felsővidéki gróf Széchényi nemzetség történetéből című művében Schlichter Lajos győri építészt említi a kastély tervezőjeként. A kastély stílusa alátámasztja Siedek szerzőségét, ezen kívül biztosan kapcsolatban állt a Wenckheim családdal: 1897-98-ban ő készítette el az 1902-ben felépült dobozi neoromán templomot és sírboltot, valamint a csorvási nagymajori Wenckheim-kastély.

A pósteleki kastély 1906 és 1909 között épült. A vertikálisan és horizontálisan erősen tagolt, középen kétszintes, az oldalszárnyakon egyszintes épület alatt magasított alagsor húzódott. A kétszintes épületrészt három rizalit – egy közép- és két sarokrizalit – tagolta. A főhomlokzat a földszinten 4+(2+2+(A+A+A)+2+2)+4 osztású, a középső, kétszintes rész 2+2+3+2+2 tengelyes volt, azaz a sarokrizalitnál alul-felül két-két ablak található, hasonlóan a mellette levő falsíkon is, középen pedig alul ajtók, felül ablakok találhatóak. A középrizalit magasföldszinti, keretelt, félköríves záródású ajtói eredetileg nyitottak voltak, később építették be őket, felettük hullámíves szemöldökpárkány húzódik.

Az emeleten három keretelt, ovális ablak látható, a középső vakablak volt. A rizalit szélein és a nyílások között ión fejezetes A középrizalitot kőbábos mellvédes attika zárta le, melynek közepén kettős kőcímer kapott helyet. A rizalit előtt kőbábos mellvédes terasz állt. Az oldalrizalitok magasföldszintjén szegmensíves, az emeleten pedig egyenes záródású ablakok voltak, a széleket ión fejezetes pilaszterek zárták. A rizalitok közti szakaszokon a magasföldszinti ablakok ő sarkai metszettek, az emeletiek egyenes záródásúak. A magasföldszintes oldalszárnyak ablakai egyenes záródásúak voltak, felettük hullámíves szemöldökpárkánnyal. A hátsó homlokzatnak csak a középső részén volt rizalit, melynek magasföldszintje középtengelyében gazdagon keretelt, félköríves záródású, felülvilágítóval ellátott ajtó nyílik. Az ajtó mellett egy-egy egyenes záródású ablak látható. Az emeleten három keretelt, ovális ablak látható, a rizalitot attika zárja, középső részén konkáv-konvex ívű oromzattal, amelyen kör alakú világítóablak nyílt.

A középrizalit melletti szakaszokon az alsó szinten szegmensíves,a  felső szinten egyenes záródású ablakokat nyílnak, a bal oldalon a lépcsőház előtt nagy méretű, félköríves záródású ablak látható. A hátsó homlokzaton az oldalszárnyak ténylegesen előugranak a síkból, így az épület alaprajza U alakú. A főépületet manzárdtető fedte. Az épületben az 50-es években 72 helységet számoltak össze. Az alagsorban a cselédség és az urak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. A földszinten egy reprezentatív fogadóhelység, egy hall és 28 lakószoba volt a hozzájuk tartozó mellékhelységekkel. Az emeleten egy felülvilágítós hallt és 12 lakószobát építettek. A kastély az áramot és a vizet egy közelben található gépházból kapta. A melegvízellátást és a reprezentatív helységek légfűtését az alagsorban elhelyezett kazán biztosította. A lakószobák fűtése cserépkályhákkal volt megoldva.

A főbejáraton belépve egy haránttengelyes előcsarnokba juthattunk. Itt kétoldalt egy-egy kis íves lépcsőkar vezetett a piano nobile megemelt járószintjére. A falakat trófeák és agancsok tucatjai díszítették. Az előcsarnokhoz balról kapcsolódott a főlépcsőház, szemben három boltíves nyílás az épület közepét elfoglaló hallba – nagyszalonba – vezetett. Faragott vörösmárvány kandallója a déli oldalfal szimmetriatengelyében foglalt helyet, a falakat rózsaszín tapéta borította, melyen „Ilus néni” (Széchényi Ilona grófnő) festményei függtek. Észak felé nyílt a faburkolattal kialakított tágas ebédlő, nyugati falában kandallóval.

A nagyszalontól délre Wenckheim Krisztina és Széchényi Antal nappali szobái és a kertre tájolva közös hálószobájuk feküdt. Az idős gróf halála, 1924 után mind a négy szobát csak az özvegy grófnő használta. Az udvari oldalon volt a rádió-szoba, a grófnő kisszalonja. Mögötte a zöld színű kárpittal és faburkolattal kialakított férfi kisszalon volt a pipázó. Mellettük, a kerti oldalon a dolgozószoba nyílt, mögötte eredeti helyén maradt a tulajdonosi hálószoba. A déli szárnyban a két leány (Antoinette és Ilona) valamint a két fiúgyermek (gróf Széchényi Ferenc és Károly) nappali és hálószobái voltak, az emeletet, pedig a vendégszobák foglalták el. A kastély lakosztályaiban a falakt különböző színű plüsstapéta borította, a szobák nevüket a tapéta színéről kapták. A helyiségekben a cserépkályhák színe a tapétáéhoz igazodott.

A kastély építése után nem sokkal alakították ki körülötte a parkot a nagyrészt kivágott erdő helyén. 

Az uradalomban lóvontatású kisvasút is épült.

A pósteleki kastély fénykora az 1920-as évek elejére tehető. 1920-ban Széchényi Antalné elsőszülött leányát, Széchényi Antoinette grófnőt itt vette feleségül zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre, majd a második leányt, Széchényi Ilona grófnőt 1923-ban nagykárolyi gróf Károlyi Viktor. Mindkét ifjú pár gyakran tartózkodhatott Pósteleken, mivel a grófi gyermekek közül Almásy Orsolya és Károlyi Krisztina is a kastélyban született meg. Gróf Széchényi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek. Miután a  grófi család 1944-ben elhagyta a kastélyt, a környékbeli lakosság kifosztotta, felgyújtotta az épületet.

1947-ben Bende Oszkár műszaki tanácsos bejárta az épületet és a következő leírást készítette róla:

"Az épület hatalmas őspark közepén fekszik, amelyet a háború megkímélt és ritka fajtájú, hatalmas faállománya sértetlen. A parkban sétautak, továbbá két vízmedence van, melyek közül az egyik szökőkút vizének felvételére szolgál, a másik nagyobb több száz négyzetméter területű. Ez utóbbit a kastély előtt kb. 30 méterre lévő bővizű pozitív ártézi kút csurgalékvize táplálja. A főépület U alakban épült, a középső rész egy emeletes, míg a két oldalsó szárny földszintes. Egy fő és két melléklépcsőház van, amelyek teljesen sértetlenek. Az egész épület alatt pazarló módon épült alagsor van, amely nagyméretű konyhát, mosogatót, éléskamrákat, mosókonyhákat, személyzeti szobákat és WC-ket, összesen 30 helyiséget, továbbá közlekedő folyosókat, fa és szénraktárakat (3 db) tartalmaz. Maga az alagsor, de az egész épület az alföldi talajvizek ellenére tökéletesen száraz, egyetlen vizes folt nem észlelhető. A konyhai tűzhelyben csőkígyó van beépítve, amely a mosogatóban elhelyezett és meglévő bojler segítségével szolgáltatta a meleg vizet. A földszinten szélfogó előcsarnok, nagyméretű hall, továbbá 28 lakóhelyiség (átlagosan 5x6, 6x6, 6x7 m.), 3 fürdőszoba, 3 WC és az egyes lakosztályok, valamint helyiségek közlekedését biztosító folyosók vannak. Az összes helyiség tapétázva volt, amelyet ismeretlen tettesek teljesen leszaggattak, több helyen meggyújtották és három helyiség ajtó és ablaktokrészei nagy  részben elégtek. Két helyiség csaposgerenda-födémét megbontották és teljesen hiányzik. Az emeleten 12 lakóhelyiség, WC és fürdőszoba van, továbbá a közlekedés lebonyolítására közlekedő folyosó és egy felső világítású hall. A lakóhelyiségek itt is tapétázva voltak, azonban ez is le van szaggatva. … Az asztalosmunka legelső rendű kivitelben, hófehér mázolással készült. Azonban az összes ajtó és ablakszárny, az ablakok bélés és mellvédborítása és több helyen az ajtók tokrészei is hiányzanak. Az összes lakóhelyiség parketta és vakpadló burkolata, párnafák a közlekedő helyiségek lapburkolata, konyha csempéje teljesen hiányzik. A reprezentációs helyiségek fűtését márványkandallókon kívül az alagsori helyiségben elhelyezett kaloriféresek által termelt és fali csatornákon vezetett légfűtés látta el. Az összes alagsori, földszinti és emeleti lakóhelyiségeket pedig cserépkályhákkal fűtötték. Azonban az összes kaloriféres és megállapíthatóan nagy értékű külföldi gyártmányú cserépkályhák teljesen össze vannak törve. A világítást a főépület közelében lévő gépház és szivattyúház gépi berendezésével előállított áram szolgáltatta, a gépi berendezéssel együtt a falakban elhelyezett szigetelőcsövek és huzalok is hiányoznak. A vizet a szivattyú által táplált kb. 3 m3 űrtartalmú és az emelet felett levő padlástérben elhelyezett tartály szolgáltatta. A tartály kivételével az összes berendezési tárgy és sok helyen a csőhálózat is hiányzik."

Miután a kastély hasznosítására született tervek nem valósultak meg, az épület továbbra is ki volt téve a fosztogatásnak, rombolásnak, és így egyre csak tovább pusztult. 1983-ben munkásőrök gyakorlat keretében a megmaradt részeket felrobbantották.

 

A kastélypark története, a barokk kert

A kastély körül 14 hektáros tájképi kertet létesítettek a természetes Hajlási erdő idős tölgyes-kőrises faállományának felhasználásával, de a Wenckheim-uradalmak más kertjeiből - Ókígyósról, Karánsebesről - is hoztak ritka és értékes, már fejlett faegyedeket. A új kastély köré a parkot is korszerűen alakították ki. A kert nyugati része szolgált a test frissítésére az úszómedencével és a tavirózsákkal díszített csónakázótóval, melyet egy artézi kút vizével tápláltak. A fákat ligetszerűen telepítették, máshol ritkították, s a tűlevelűeket sorban ültették. A kastély keleti homlokzata előtti feltöltésről - Nagymágocshoz vagy Ókígyóshoz hasonlóan - lépcsősor vezetett le a geometrikus díszkertbe, mely 1,5 hektáron terült el a szem és a lélek gyönyörködtetésére.

E kertrészbe a kertészeken - előbb Puskás István, majd Keller Jenő volt a főkertész - kívül csak a grófi család tagjai és vendégeik léphettek. A nyírt buxusbokrok szabályos rendben, geometrikus formában futottak más örökzöldekkel, magasabbra nyírt nyugati tujával, tiszafával tagolva. Itt a díszkertben 600 rózsafaj gondosan telepített 40000 rózsatöve nyílott - magasabb növésűek a szélre, alacsonyabbak középre rendezve.

A díszkert középpontjában kör alakú vízmedence közepén posztamensre állított, gazdagon faragott váza kapott helyet. A családi lakó és nappali tereket erre a díszkertre tájolták, s az épület tengelyében, az Antal erdő be 100 méter széles nyiladékot - kilátó t - vágtak kelet felé. A kastélyparkot magas drótkerítéssel övezték, melyen két kaput nyitottak. Az északnyugati a Németnyilas és a Krisztina erdő között húzódó új major épületegyüttese mellett nyílt, másik a parktól délre fekvő Ilona ligeti major épületeihez vezetett.

 A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.

Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki póstelek!” szlogennel.

A park növényzete

A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya. A park egy részén megmaradt a kora tavasszal nyíló hagymás-gumós növényekben gazdag aljnövényzet, melyet egyre több helyen szorít ki a rohamosan szaporodó borostyán.

A park állatvilága

A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot. A gerlai erdészet fénycsapda 1961-71 között feldolgozott anyaga a területre nézve 500 lepkefaj előfordulását mutatta ki. Ez országos viszonylatban is igen jelentős lepkefaj gazdagságot jelent. A parkban előfordulő védett lepkefajok: vörösnyakú pihésszövő, magyar tavaszi fésűsbagolylepke fecskefarkú- és kardoslepke, fakasalmalepke, kis színátszólepkre, atalantalepke, nappali pávaszem, nagy éjjeli pávaszem stb. A védett bogárfajok közül előfordul a szarvasbogár. A vizes előhelyeken több ritkább szitakötő faj is él. A a védett dobozi pikkelyes csigán (Hygromia Kovacsi) kívül a kastélyparkban élő további csigafajok: karcsú fénylőcsiga, háromfogú csavartcsiga, átlátszó üvegcsiga, tejfehér csiga, nagyköldökű kristálycsiga, bécsi szalgos csiga, bokorcsiga, kis borostyánkő csiga, éti csiga stb.

  • Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
  • Domokos Tamás - Kertész Éva - Réthy Zsigmond : Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In : Natura bekesiensis. Békéscsaba : 2002. 54 p. Lelőhely:Gerlai Általános Művelődési Központ, Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba
  • Jakab Ágnes : A természet szeretetére való nevelés Gerlán. Békéscsaba : 2003. 15-17 p. (szakdolgozat). Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ

Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvt


Békéscsaba

Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.

 

 

Időjárás
Hőtérkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu

Nagyítás A A A Oldal ajánlásaNyomtatás